Magyar kultúra napja

 

Holnap ünnepeljük a MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását

Álljon itt most Kölcsey egy másik versének részlete: (Kölcsey Ferenc: Kölcsey)

Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzsöke fámnak,

Nyúgoti ég forró kebelem nem tette hideggé;

Szép s nagy az, ami hevít; szerelemmel tölti be lelkem

Honni szokás és föld, örököm kard s ősi dicsőség.

A Jeles Napok oldalról pedig II. János Pál pápa művészeknek írt leveléből ragadok ki részleteket:

A művész a Teremtő Isten képmása

Senki nem képes jobban megérezni valamit abból a pátoszból, mellyel Isten a teremtés kezdetén nézte kezének alkotásait, mint ti, Művészek, akik a Szépség alkotómesterei vagytok. (…)    a művész ..valami létezőt használ föl, aminek formát és jelentést ad. Ez az istenképmás-ember sajátos tevékenysége. Mikor ugyanis a Szentírás elmondja, hogy Isten a férfit és a nőt „a maga képmására” megteremtette (vö. Ter 1,27), hozzáfűzi, hogy feladatul adta nekik a Föld feletti uralkodást (vö. Ter 1,28). (…) A Biblia első fejezetei Istent úgy is elénk állítják, mint az alkotó ember mintaképét: Istennek, mint Teremtőnek képe tükröződik a művészben. (…)

Isten tehát létbe hívta az embert és feladatul adta neki, hogy művész legyen. A művészi alkotásban bizonyul leginkább Isten képmásának az ember. Feladatát elsősorban azáltal valósítja meg, hogy saját emberségének csodálatos anyagát formálja, továbbá a körülötte lévő világot is alkotó módon uralja. Az isteni Művész szeretettel közeledik a művész ember felé, s ad neki egy szikrát isteni bölcsességéből, amikor arra hívja, hogy legyen részese teremtő erejének. (…)

Nem mindenki hivatott arra, hogy a szó szoros értelmében művész legyen. A Teremtés könyvének kijelentése szerint azonban minden ember megkapta a feladatot, hogy saját életének mestere legyen: életéből mesterművet, műalkotást kell létrehoznia. (…)

A levél Cyprian Norwidot idézi: , amikor azt mondja: „A szépség azért van, hogy alkotásra lelkesítsen, és a mű megszülessen.” (Innen olvasható  A teljes levél )

 A MAGYAR KULTÚRA emléknapján a magyarság szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről. Kiállításokat és koncerteket szerveznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak, ha az idén csak az online térben is.

Ma elkezdem a programokra invitálást, melyet holnap folytatunk. Először  a Nemzeti Múzeumba hívlak, egy exkluzív online tárlatvezetésre az Ars et virtus, Horvátország és Magyarország. 800 év közös kulturális öröksége című virtuális kiállításra M. Lovas Krisztina és Szende László kurátori tolmácsolásában!

 Megtudhatjuk, hogyan kerültek az Árpád-házi királyok Horvátország trónjára? Mit rejt ez a több, mint 800 éves közös múlt? Mit mesélnek a horvát és magyar kötődéssel egyaránt rendelkező nemesi családok ódon várkastélyainak falai? Milyenek voltak a művészeti kapcsolatok a két nemzet között az elmúlt évszázadokban?

A program a ZOOM felületén keresztül valósul meg. A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a honlapon keresztül lehet még ma, ugyanis a regisztrált látogatók a program előtti napon e-mailben kapják meg a csatlakozáshoz szükséges linket.

Időpont: 2021. január 22. 18:00

Az amerikai grófné. Szápáryak és Széchényiek emléke című könyv könyvbemutatóján pedig Orgona Angelika történész, a szerző a múzeum Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján ismerteti könyvét. „A kötet, száztíz évet átszövő családi történetek színes kavalkádját mutatja fel, ahogyan azt a hagyaték egyes kiemelkedő darabjai megjelenítik, ahogyan a műtárgyakhoz, dokumentumokhoz kapcsolódó emlékek és történetek felidézik. A 20. század hatalmas átalakulásainak háttere előtt sorra tűnnek fel az egymásba kapcsolódó Széchényi, Vanderbilt és Szápáry családok újabb és újabb nemzedékei…”

Időpont: 2021. január 22. 20:00

Programok a Nemzeti Múzeumban