Meghívó

"Hiszem, hogy amikor valaki könyvet olvas, a fejében megszületik a saját filmje, arcot teremt a szereplőknek, megrendezi a jeleneteket, hallja a hangokat, érzi a szagokat. És pontosan emiatt van az, hogy ha valaki megnézi a filmes változatát egy könyvnek, ami tetszett neki, mindig csalódottan jön ki a moziból, és mindig azt mondja: a könyv sokkal jobb volt".

Paulo Coelho


2021. január 19., kedd

A krimi műfajának megteremtője: Edgar Allan Poe

 

Ma Edgar Allan Poe amerikai költő, író, a krimi műfajának megteremtője 212 évvel ezelőtti születésnapjára emlékezünk.

James Russell Lowell, „az Amerikában valaha élt legjobb ítélőképességű, legfilozofikusabb és legbátrabb irodalmi kritikusnak” nevezte, hozzátéve, hogy szerinte időnként kéksavat (hidrogén-cianidot) használt tinta helyett. Poe-t íróként is számon tartották; az egyik első amerikai író volt a 19. században, aki nagyobb népszerűséget szerzett Európában, mint saját hazájában. Részben korai Baudelaire-fordításainak köszönhetően rendkívüli tiszteletnek örvend Franciaországban.

A Poe detektívtörténeteiben szereplő C. Auguste Dupin a világirodalom szinte minden későbbi detektívjének alapjául szolgált. Sir Arthur Conan Doyle azt mondta, hogy „Poe összes detektívtörténete egy gyökeret alkot, melyből egy új irodalom született… Hol voltak a detektívtörténetek, míg Poe nem lehelt beléjük életet?” A Mystery Writers of America nevű szervezet évente odaítélt díját Edgar Allan Poe-díjnak nevezték el. Poe művei hatással voltak a sci-fire is: Jules Verne Jégszfinx címmel folytatást írt az Arthur Gordon Pym nantucketi tengerész elbeszéléséhez. H. G. Wells ezt mondta a regényről: „a Pym tökéletesen illusztrálja, hogy egy intelligens elme milyennek képzelte el a déli sarkvidéket száz évvel ezelőtt”.

Poe úgy vélte, hogy egy irodalmi mű jelentésének a felszín alatt kell maradnia. Mint írta, a nyilvánvaló jelentést hordozó művek megszűnnek műalkotások lenni. Úgy gondolta, hogy az értékes irodalmi alkotás tömör és egy jól meghatározott hatás elérése törekszik; ennek érdekében a szerzőnek mindenféle érzelmet és gondolatot tekintetbe kell vennie. (wikipedia)

Válogatott művei, közöttük elbeszélések is a mek.oszk.hu oldalán olvashatóak.

De most nézzük érdekességképpen egyik legismertebb versének csupán első versszakát, hogyan is fordította 3 neves költőnk:

 

A holló

 (Babits Mihály fordítása)

Egyszer - únt éjfél közelgett - bóbiskoltam elfelejtett

Tudományok furcsa könyvén, ellankadva terhesen,

Fejem csügge... egyre jobban... s im egyszerre ajtóm roppan,

Mintha egy kéz félve koppan - dobban ajtóm csöndesen.

S szóltam: "Éji vendég toppan küszöbömre csöndesen:

              - Az lehet, más semmisem."

A holló

 (Kosztolányi Dezső fordítása)

 

Egyszer elmúlt régen éjfél, ültem álmos lámpafénynél,

Régi, bűvös fóliánson tétovázott a kezem,

S hogy nehéz fejem lehajtom, észrevétlen koppan ajtóm,

Roppan félve és sóhajtón, zaj motoz a reteszen;

"Éji vándor", így susogtam, "az babrál a reteszen;

              Az lehet, más senkisem."

A holló

 (Tóth Árpád fordítása)

 Egyszer egy bús éjféltájon, míg borongtam zsongva, fájón,

S furcsa könyvek altatgattak, holt mesékből vén bazár,

Lankadt főm már le-ledobbant, mikor ím valami koppant,

Künn az ajtón, mintha roppant halkan roppanna a zár.

"Vendég lesz az", így tünődtem, "azért roppan künn a zár,

              Az lesz, más ki lenne már?"

 Ha kedved van, e verset meg is hallgathatod Latinovits Zoltán előadásában. Hogy melyik költő fordításában? Kattints és kiderül!