Steve Jobs

 

„Mi a számítógép? A legfigyelemreméltóbb eszköz, amit valaha feltaláltunk: olyan, mint egy bicikli az agyunk számára.”

1955. február 24-én született a különc zseni, akit a tech-világ istenített, az üzleti szféra csodált, munkatársai pedig tartottak tőle.

Steve Jobs 1976-ban alapította meg az Apple-t Steve Wozniak társaságában - a közkeletű sztori szerint senki nem tudott egy épkézláb cégnévvel előállni, ezért Jobs az asztalon lévő almát felkapva közölte, ha egy órán belül nincs jobb ötlet, ez lesz a végleges. Az Apple I és Apple II gépekkel felpörgették a személyi számítógépek elterjedését, és a cég gyors növekedésbe kezdett, de Jobs 1985-ben kiszállt. 1997-ben visszatért a vállalathoz, méghozzá úgy, hogy időközben alapított saját cégét, a NeXT-et megvásárolta az Apple. A számítógépekről a szórakoztatóelektronika és a konzumer kütyük felé elmozduló cég új kasszarobbantását az mp3-lázra épített iPod termékvonal hozta meg 2001-ben, majd jött az első iPhone 2007-ben, amely az okostelefon fogalmát emelte át a geekek és techőrültek világából a mindennapokba, majd az iPad tette meg ugyanezt a tabletekkel 2010-ben.

Jobs egyik sikerének a konok önfejűséget, a szigorú előrehaladási kényszert, a kompromisszumokra képtelen fejlesztői és üzleti magatartást tartják.  (pcworld.hu)

„Megpróbáljuk a bennünk levő tehetséget arra használni, hogy megmutassuk, milyen nagyra becsüljük az előttünk járók eredményét, és hogy ehhez hozzátegyünk valamit a magunk részéről. Engem ez vitt előre.”

Egy könyvtárunkban is megtalálható könyvet ajánlok:

Isaacson, Walter: Steve Jobs ( Budapest, 2011.) című kötetét.

A könyvben kibontakozik Steve Jobs eseményekben gazdag élete. Egy olyan emberé, akinek páratlan kreativitása, tökéletesség iránti szenvedélye és fékezhetetlen lelkesedése 6 ágazatot forradalmasított: személyi számítógép, animációs film, zene, telefon, táblaszámítógép és a digitális könyvkiadás.

Egy olyan világban, amelyben a társadalmak a digitális kor gazdaságát építik, Jobs a legnagyobb példakép. Felismerte, hogy a XXI. században az értékteremtés igazán hatékony módja a kreativitás és a technológia összekapcsolása, s ezért olyan vállalatot hozott létre, amelyben a határtalan képzelet egyedülálló mérnöki teljesítménnyel párosul.

Jobs a vele kapcsolatba kerülőket könnyen az őrületbe tudta kergetni. De személyisége annyira elválaszthatatlan a nevéhez fűződő újításoktól, ahogy az Apple számítógépe az operációs rendszerétől. Így Steve Jobs élettörténete egyszerre példaértékű és tanulságos, tele leckékkel innovációról, jellemről, vezetésről és értékekről. A következő gondolatát is érdemes megfogadni:

„Ki kell derítened, hogy mi az, amit szeretsz. Ez ugyanúgy igaz a munkára, mint a párkapcsolatokra. A munkád tölti ki az életed jelentős részét, ezért ha igazán elégedett akarsz lenni, hinned kell benne, hogy jó munkát végzel. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha szereted, amit csinálsz. Ha még nem találtad meg, keresd tovább, ne add fel! Mint az a szívügyekkel lenni szokott, itt is tudni fogod, hogy mikor találtad meg az igazit.”

Nemzetközi anyanyelvi nap

 

1999 óta február 21-én az UNESCO az anyanyelv nemzetközi napját ünnepli. A kulturális és nyelvi sokszínűség kiemelten fontos a fenntartható társadalmakhoz. A békére vonatkozó megbízatása keretein belül azon dolgozik, hogy megőrizze a kultúrák és nyelvek különbözőségét, melyek segítik a toleranciát és a mások iránti tiszteletet.

A Földön több mint 6000 nyelvet beszélnek, ezeknek körülbelül a fele veszélyben van. Egy nyelv utolsó beszélőjének halála után a nyelv felelevenítése nagyon nehéz, ezért egy nyelvet akkor minősítenek veszélyeztetettnek, amikor a beszélők száma százezer alá csökken. A nyelvek kihalásának folyamata megállíthatatlannak tűnik, az UNESCO ezért tartotta feladatának, hogy ráirányítsa a világ figyelmét erre jelenségre.

Ahogy egyre több nyelv tűnik el, a nyelvi sokféleség egyre fenyegetettebb helyzetbe kerül. Világszerte a lakosság 40 százaléka nem fér hozzá az oktatáshoz olyan nyelven, amelyet beszél vagy ért. (unesco.hu)

 Nemes Nagy Ágnes:így gondolkodik  az anyanyelvvel kapcsolatban:

De hát miért is van annyiféle nyelv a világon? A költő csak néz és csodálkozik. Nem, nem gondol a nyelvek kialakulásának oly homályos őstörténetére (vagy élettanára? lélektanára, filozófiájára?), csak a saját mesterségére gondol. Hiszen ő – a versíró – érzi legerősebben a nyelvvel élők között egy-egy kifejezés másképp-nem-lehet-jét, mozdíthatatlan evidenciáját, szavakba horgonyzottságát. Mindig újra kínos tapasztalat rájönnie, hogy a költői evidencia anyanyelvi határig tart. Mért is hívhatják az asztalt table-nak, ha asztalnak hívják? Mért hívhatják másképp a hattyút, a vért, a jobbra csavaró borkősavat? Hány nyelv férhet el az emberiség tudatában? Vagy ne kérdezzük ezt? Ne kérdezzük, hogy hány angyal férhet el egy tű hegyén?

Kosztolányi Dezső: Ábécé a nyelvről és a lélekről című írásában a magyar anyanyelvhez fűződő kapcsolatát fogalmazza meg:

Magyarul: Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magyar vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatok meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok. (jelesnapok)

 

Pataki Sámuel

 Egy régi erdélyi orvos-dinasztia legtekintélyesebb tagja, PATAKI SÁMUEL Kolozsváron született 1765. február 16.-án.  A szülővárosában töltött kollégiumi évek után Göttingában és Bécsben tanult orvoslást, oklevelét azonban már Pesten szerezte meg. Apja mellett kezdi a gyakorlatot, az ő tanácsára megy 1801-ben ismét Bécsbe, hogy a himlőoltást kitanulja, majd elsőként alkalmazza Erdélyben. Gyorsan halad a ranglétrán: egészségügyi tanácsossá, majd „Erdélyország protomedikusá”-vá, azaz főorvosává nevezik ki. 1814-ben a Brassó környéki pestisjárvány megfékezésében szerzett érdemeiért királyi tanácsosi címmel tüntetik ki. 1817-ben a Főkormányszék megbízásából Erdély fürdővizeiről vegyelemzéseket készít s ezek eredményét 1820-ban egy latin nyelvű tanulmányban jelenteti meg; könyve hosszú ideig használatban volt, alapműnek számított.

 Érdekességképpen most két levelet hoztam a Palla Ákos szerkesztette Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 34. (Budapest, 1965) című kötetből. Az első levél eredetije  az Erdélyi Múzeum Egylet levéltárában, a második pedig a Telekiek marosvásárhelyi levéltárában található. 

A library.hungaricana adatbázisában olvashatjuk e leveleket.

 1729. julius 22 Dés. Pataki Sámuel (első) Teleki Ádámhoz

Méltóságos Gróf Úr !

nékem érdemem felett való nagy jó Uram, s bizodalmas Patrónusom. A' Mlgs Nagy Úr Levelit buzabéli gratiajával egybe alázatosan et summa cum gratiarum actione, és a' Mlgs Úr Levelit alázatos kötelességgel el vettem tegnap délbe, mellybe való parantsolattyára mindgyárt compareáltam volna, de a' ménesből míg hitván lovamat bé hozták és megpatkolták volna, este lött volna, külömben is patienseim vadnak. Diószegi Uram és gyermekei, Marjai Uram és fia, meg azokat is kellett volna elsőbben disponálnom, melly mia ma sem mehetek, külömben is a' Mlgs Nagy Úr otthon nintsen, holnapra a' parantsolat szerint alázatoson compareálok, kívánván jó egésségben találni a' Mlgs Urokat. Anyám Asszony eö kegyelme és Feleségem a* Mlgs Gróf Uroknak velem egybe a' Mlgs Gróf Aszszonyoméknak ajánlja mindenkori alázatos szolgálattyát, a' mint hogy most is maradok a' ki vagyok a' Mlgs Gróf úrnak mindenkori alázatos szolgája

Dees. 22. Julii 1729. Pataki Sámuel.

P. S. A' mi az Házat illeti, az ember a' negyven forintról condescendait harmincz forintra, melly szerint meg is alkudtam vélle, mellyről bővebben beszéllek a' Mlgs Aszszonynyal, ha oda megyek. NB A' hegedüst tegnap magam nem botsátottam el, mivel magamnak akarom elvinni, nem lévén kivel elmennem, meg ne nehezteljen rea a' M. Úr.

 

1795. augusztus 10. Karlsbad.  Pataki Sámuel (harmadik) Teleki Sámuelhez

Méltóságos R. Sz. B. Groff és Udvari fő Cancellarius Ur, nékem méltóztatott gratiosus Patrónusom és Kegyelmes Uram

Excellentiádnak Augustus negyedik napján hozzám botsátani méltóztatott kegyes írását szokott alázatossággal volt szerentsém tegnap tisztelni. Grof Domokos Urfiui alázatos kéz-tsokolása mellett köszönia' Neve napjára intézett atyai jo kívánságait Excellentiádnak. Már Istennek hála sokkal jobb a' színe, mint ennekelőtte és azon tsomo-is, mellyről közelebbi levelembe emlékeztem volt, már nem annyira érezhető, tsak hogy imitt amott a' hasát a' tapogatás alatt fájtattya, a' melly fájdalmak-is idővel reménylem elmulnak. Igen sok betegek, a' kik Kárlsbádba jőnek, egész itt létek alatt sem érzik semmi jobbulásokat, hanem a' víz ugyantsak meghigítván sűrű véreket és meglágyítván kemény tsomokat, azután a' természet vagy magára vagy némely alkalmas Orvosságoknak segittsége által viszi tökélletességre a' gyógyulást. Vágynak ollyan régi meg-rögzött hibái-is a' testnek, mellyeknek ki-irtására az egyszeri itt múlatás nem elégséges, hanem két 's három nyári víz ital-is kívántatik arra. Midezeket a' Dr Becher könyvében sok helyt mondva és számos betegségeknek históriájával meg-bizonyítva látom…….  Egész Uri házát Excellentiádnak tisztelvén, magamat az Excellentiád Uri Grátiájába ajánlom továbbra-is és vagyok állandó tisztelettel az Excellentiád alázatos és hiv Szolgája Pataki SámueL

Telefonhírmondó

 

„Mi hajt, hogy mindig valami mást keressek, nem, nemcsak mást, azt mondanám inkább, hogy újat, olyasvalamit, ami addig nem létezett. Az erdélyi vonalon a vasútért lelkesedtem, azután a távíróért, a távíróközpontért, most meg, úgy látszik, a telefonközpont ötlete rezegteti meg az agyam »lemezkéjét«. Nekünk, akik efféle tevékenységre adjuk a fejünket, nem szabad késedelmeskednünk." (Gyárfás Endre: Halló, itt Puskás című könyvéből)

128 évvel ezelőtt szólalt meg először Budapesten a Telefonhírmondó, vagy ahogy akkor nevezték a "Beszélő újság". Feltalálója, a pesti hajózási vállalkozó fia, Puskás Tivadar 1844. szeptember 17-én Pesten született. Katonás fegyelemben nevelkedett, nagyszerűen lovagolt és jól vívott, de soha nem bírta a kötöttségeket. A bécsi Műegyetemen, majd Angliában folytatta tanulmányait. Óriási akaraterejét bizonyította, hogy igen rövid idő alatt megtanult angolul. Nyelvtudásának fejlesztéséhez egy angol lordnál vállalt állást nevelőként.

Erdélyben az angol vasúti társaság helyi képviseletének volt a tisztviselője, majd főmérnöke. Bécsben, az 1873-as Világkiállítás évében létrehozta Közép-Európa első Utazási Irodáját. Amerikában földet vásárolt és arany után kutatott. Később Brüsszelben már egy távíróhálózat kiépítésén munkálkodott.

Egész életében lenyűgözte az új világ ezernyi lehetőségeivel, és újabbnál újabb találmányaival. Nem véletlen, hogy Párizsban Thomas Edison találmányainak terjesztésével foglalkozott, együtt dolgozott Nikola Teslával, és vállalkozó kedve soha sem hagyta nyugodni. A legenda szerint a telefon tesztelésénél Puskás Tivadar használta elsőként a „hallom" szóból származó „hallót", amely azóta az egész világon elterjedt a telefonálásnál.

A Telefonhírmondó sok tekintetben a rádió előfutárjának tekinthető. Egyetlen szpíker hangját osztotta szét megsokszorozva, tetszés szerinti számú hallgatókészülékek között. A szakemberek az előfizetők szobájának falára két hallgatókészüléket szereltek fel, amihez az utcáról felfutó dróton át jöttek a hírek. A műsor leghangsúlyosabb részének a hírközlés számított: a híreket nappal folyamatosan közölte és óránként változtatta. A legfontosabbak a tőzsdei jelentések voltak, ezek negyedóránként változtak, és a pestin kívül az induláskor három, két év múlva hét európai és egy amerikai városból közölt árfolyamokat. A Telefonhírmondó esténként és hétvégén hangverseny-, opera- és színházközvetítésekkel szolgált. Saját stúdiójából is továbbított irodalmi felolvasásokat, kamarakoncerteket. (mmi.elte)  A Telefonhírmondó sikerét Puskás Tivadarnak köszönheti, aki meglátta a választ az aktuálisan felmerülő igényekre, elegáns technikai megoldást kínált, és megszerezte az ehhez szükséges tőkét. A Telefonhírmondó megjelent a kávéházakban, kórházakban, a szállodákban, az ügyvédi irodákban, az orvosok várótermeiben és a fodrászatokban.  (origo.tudomany)

A Millenniumi kiállításon külön telefonhírmondó pavilon volt, melyről az alábbi tudósítást olvashatták a korabeliek:

……...Mikor aztán valaki négy pavillont alaposan végig nézett, ugyancsak vonszolja a lábait s pad után néz, hogy leülhessen. Csakhogy a padok is el vannak foglalva, s a melyik szabad, arra bizonnyal nincs ráirva, hogy ingyen, hanem ez: 5 krajcár. S inkább hozzátesz a fáradt szemlélő még 5 krajcárt s megtekintheti a telefon-hirmondó pavillonját, hol leülhet, füleihez teheti a rendelkezésére álló két kagylót, s hallgathatja a katona zenét, ének-szólót vagy más egyebet, ami soron van. E pavillonban pihen is, élvez is, mulat is az ember. Pihen, mert ül; élvez is, szép jó zenét, éneket hallgat, és mulat, mert sokszor nézni való is akad. Pl. aki sohasem hallott a telefonhírmondóról, bárgyún körülnéz, s nem tudja elképzelni, honnan jön a zene ; egyik-másik a falhoz is szoritja fülét, hogy talán a mellékszobában muzsikálnak, mások ezen nevetnének, s mivel nem illik hangosan nevetni, egy-egy elfojtott kacagást hallunk csak: »brü-hü-hü, hi-hi-hi.« . . . A végén pedig azzal a gondolattal távozunk, hogy a mulatság megérte a 10 krajcárt és szinte felvillanyozottan folytatjuk utunkat az egyes pavillonokba. …. (library.hungaricana)

Végül a NEMZETI FILMINTÉZET filmarchívumából csemegézünk 50 éves a telefonhírmondó címmel:

filmhiradokonline

 

Valentin naphoz

 

Régi szokás szerint Európa-szerte a farsang a párválasztás ideje. A hagyomány ezt elsősorban Bálinthoz köti. A francia és a horvát néphit szerint a madarak is ezen a napon tartják menyegzőjüket. Angol hagyomány szerint Saint Valentine napjának reggelén az első másnemű személy, akibe az utcára lépő belebotlik, lesz a jövendőbelije, angolul „valentine”-ja. Valentine-nak hívják azokat a cédulákat, amikre régi szokás szerint a leányok a fiúk, a fiúk pedig a leányok nevét írták, s amelyek közül jövendőbelijük nevét remélték kihúzni. Ugyancsak valentine a neve a Bálint-napon küldött szerelmi ajándéknak vagy üdvözlő kártyának, szerelmes versnek, egyáltalán mindennek, ami a kritikátlan szerelmi hódolat tanújele. (jelesnapok)

 A Bálint/ Valentin naphoz közeledve mai témánk a szerelem. Szerelmes versek részleteit és egy történetet ajánlok.

 Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (részlet) V. felvonás

Éjfél van, az éj rideg és szomorú,

Gyászosra hanyatlik az égi ború:

Jőj, kedves, örülni az éjbe velem,

Ébren maga van csak az egy szerelem.

 

József Attila: Amit szivedbe rejtesz (részlet)

A szerelembe – mondják –

belehal, aki él.

De úgy kell a boldogság,

mint egy falat kenyér.

 

 És a történet egy részlete Oláh Szabolcstól:

 Szabó Tominak nem volt sok sikere a szerelem terén életének húsz éve alatt. Általános iskolás korában nem nagyon érdekelte a téma, maximum néha elsütött egy-egy hozzá kapcsolódó poént. A gimnázium során volt pár próbálkozása lányoknál, ezek rendre kudarccal záródtak. Korábban azt gondolta, hogy ezen a pocsék állapoton az sem változtat, hogy sikeresen felvették az egyetemre szülővárosában, Szegeden. Azonban ez a gondolat idővel megváltozott. Az egyetem egyik lépcsőjén sétált épp a kijárat felé barátaival, amikor egy másik szak lány hallgatói jöttek velük szemben a lépcsőn. Úgy tervezte, hogy csak egy pillanatra néz rájuk, hátha meglát köztük egy ismerőst. A hat lány között nem volt ismerős, viszont Tomi szeme összetalálkozott az egyik lány tekintetével. A lánynak hosszú, göndör, mogyoróbarna haja, kék szeme, fehér, de nem túlsápadt bőre volt. Csupán egy-két pillanatig tartották a szemkontaktust, majd az megszűnt. Ez később egyre többször ismétlődött meg. Tomi és a lány, akit egyébként Annának hívtak, idővel már ismerték egymást látásból. A fiú korábban már próbálkozott lányoknál, mint említettem, sikertelenül. Anna viszont más volt, mint a korábbi lányok. Tomi meg se mert szólalni a lány közelében, ebből kifolyólag hosszú ideig nem is volt komolyabb kapcsolat közöttük köszönő viszonynál. …

A folytatását itt találod: Szerelem, szeretet (e-antológia)

 

Thomas Alva Edison

 

„A lángelme egy százalék ihlet és kilencvenkilenc százalék veríték."

1093 bejelentett találmány, napi 18 óra munka, 25 milliárd dolláros haszon az emberiségnek, 19 világcég alapítás – röviden ez jellemzi minden idők egyik legnagyobb, legismertebb és legtermékenyebb feltalálóját, Thomas Alva Edisont. (mult-kor.hu)

 A holland eredetű Edison család hetedik gyermekeként Ohio állam Milan városában, 1847. február 11-én született Thomas Edison, iskolába csak öt évig, akkor is rendszertelenül járt: a magolás untatta, nemigen hallotta, amit a tanár beszélt, s hiperakitivitása miatt állandóan fegyelmezték. Írni-olvasni otthon, anyjától tanult meg, ettől kezdve élete végéig falta a legkülönbözőbb témájú könyveket, ezekből szerezte tudását. Már tizenkét évesen saját maga által írt, szerkesztett és kézi nyomdáján nyomtatott újságot árult a vonaton, a bevételt könyvekre és vegyszerekre költötte.

Egy poggyászkocsiban laboratóriumot is berendezett magának, de amikor kísérletezés közben felgyújtotta a szerelvényt, rövid úton kidobták.

Első szabadalmát 22 évesen adta be: elektronikus szavazatszámlálóját azonban még sokáig nem használták, a bostoni politikusok jobban bíztak a kézfeltartásban. Ezután New Yorkba ment szerencsét próbálni. Távíró szerkezetének továbbfejlesztéséért egy tőzsdecég 40 000 dollárt fizetett, mivel a „gold printer” jelentős előnyhöz juttatta őket a tőzsdepiacon a versenytársakkal szemben.

1878-ban kezdett el a szénszálas villamos izzólámpával foglalkozni, amelynek előállításával már sokan próbálkoztak, hiába. Kezdetben platinaszállal kísérletezett - de csak az alapanyag 50 ezer dollárjába került évente -, mígnem rájött, hogy alkalmasabb a szén. 1879 karácsonyán aztán kigyúltak a lámpák a laboratórium körüli parkban, és a sajtó "Arkhimédész óta a legnagyobb feltalálóként" ünnepelte Edisont.

Találmányának kiaknázására vállalatot alapított, az idők során ebből nőtt ki a General Electric Corporation. Hamarosan megépítette a világ első villamos erőművét is, az ő érdeme továbbá az első élvezhető minőségű mozgóképvetítő berendezés.

Cége készítette az első cselekményes filmet is A nagy vonatrablás címmel. Barátja és csodálója volt az autógyáros Henry Ford, az ő kérésére tervezett akkumulátort a T-modell elektromos önindítójához.

Nevéhez csak egyetlen valóban tudományos felfedezés fűződik: az Edison-jelenség, a termikus emisszió csak évtizedekkel később, az elektroncsövek megalkotásában vált fontossá.

Kedvelte a nyilvánosságot és a szereplést, de sohasem tanulta meg a társasági viselkedést. Még életében legendává vált, a megvalósult amerikai álom: a szegény fiú, aki önerejéből lett sikeres és gazdag. (mult-kor.hu)

 

A Magyar Nemzeti Digitális Archívumból ajánlom az alábbi könyvet:

Horváth Árpád: Edison

„A fáradhatatlanul kutató, soha megpihenni nem tudó emberi elme megtalálta a módot, mellyel a különben megközelithetlen „nap“ fényét is túlszárnyalhatja, mellyel sötét égből tündér fényt varázsolhat, éjjelből nappalt alkotott magának.  S mindezeket a halhatatlan vívmányokat eléri a természet titkaiból ellesett és onnan megfejtett - villamossággal.” -. A MaNDA oldaláról a világítástechnika fejlődéstörténetének világába is eljuthatunk, adatbázisuk archív fotói segítségével.

A vilagitástechnika törtenete

 

Bertolt Brecht

 

Bertolt Brecht Augsburgban született,  1898. február 10-én. 

Gazdag családból származott, apja a helyi papírgyár főrészvényese és igazgatója volt, aki fia számára biztosította a kitűnő nevelést. Az ifjú Brecht jó tanuló volt, ám az iskolai fegyelmet igen nehezen tűrte, az I. világháború kitörése után háborúellenes dolgozatáért majdnem ki is csapták a gimnáziumból.

1917-ben a Müncheni Egyetem orvosi fakultására iratkozott be, a háború utolsó évében szanitécként szolgált a hadseregben. 1923-ban abbahagyta orvosi tanulmányait, és a Müncheni Kamaraszínház dramaturgja lett. A világhírnevet az 1928-ban színpadra került, Kurt Weill zenéjével készült groteszk hangvételű Koldusopera című darabja hozta meg számára, amely egy 18. századi angol dráma feldolgozása. A következő darabbal, a Mahagonny városának tündöklése és bukása című művel megalkotta teljesen új drámaelméletét az epikus színházról, amelynek lényege, hogy a színház ne tegye a nézőt a darab részévé, ne akarjon érzelmileg hatni rá, hanem tárgyilagos formában közérdekű problémákat tárjon a néző elé, teremtsen távolságot a néző és a színpad között, az értelemre hasson. Hitler 1933-as hatalomra jutása után menekülnie kellett hazájából, emigrációban írta legjelentősebb drámáit is: a tudósok felelősségét boncoló Galilei életét, a háború értelmetlenségét bizonyító Kurázsi mamát, a kapitalizmus kíméletlenségét vázoló Szecsuáni jólélek című darabot.  1941-ben Hollywoodban próbált szerencsét, kevés sikerrel. Megírta az ősi kínai történetet feldolgozó Kaukázusi krétakört, majd visszatért Európába. 1956 augusztusában egy fel nem ismert, s így kezeletlen reumás láz támadta meg Brecht szívét és idegrendszerét, ez okozta a halálát. Műveiből több filmfeldolgozás is készült, drámáit folyamatosan játsszák a színpadokon. (mult-kor.hu)

A világhírnevet hozó darab, A Koldusopera hőse, Macheath – az egyik népszerű magyar fordításban Bicska Maxi – nagystílű, profi bűnöző és bandavezér, aki szakmájának olyan „köztiszteletben álló”, fehér kesztyűs mestere, mint akármelyik tekintélyes polgár vagy üzletember a maga mesterségének.  A Koldusopera kihívóan pimaszul és maradandó érvénnyel hirdeti a polgár leplezett és a bűnöző nyílt rablásának lényegi azonosságát, és ez részben azoknak az ironikus dalbetéteknek, songoknak köszönhető, amelyek egyrészt az „opera”-jelleget parodizálják, másrészt a történtek csúfondáros-keserű tanulságait fogalmazzák meg.

A Magyar Elektronikus Könyvtáron keresztül egy kattintás és máris olvashatod: 

Bertolt Brecht: Koldusopera

"A bölcsességgel sokra nem megyünk
A dicsőség szegényes szenvedés
A bátorság, a hírnév oly kevés
S a nagyságból most már elég nekünk.
És a probléma ezzel véget ér
Mert kellemesen csak a gazdag él!"

 Vagy -  Színházba hívlak!  A youtubon keresztül a Thália Színház előadásában nézzük meg e történetet, többek között Dolhai Attila, Szinetár Dóra, Peller Anna előadásában.

Bolyai Farkas

" Az axióma olyan ítélet, melyről a józan emberi ész minden okoskodás nélkül, már természeténél fogva belátja, hogy igaz."

Bolyán, szolgabíró édesapjának a megélhetést éppen csak biztosító földbirtokán a gyermek Bolyai Farkas igen gondos családi nevelésben részesült. A 246 évvel ezelőtt született matematikus hat és fél évesen a nagyenyedi református kollégiumba került ifjú már írt és olvasott, sőt a latin nyelvet is jócskán ismerte. Iskolás évei alatt megtanulta a német, a francia, az olasz, az angol, a héber és a román nyelvet. Nyelvtehetségéhez hozzájárult rendkívüli fejszámoló képessége és kitűnő zenei érzéke. Nagyenyedi tanárai éppen ezért csodagyermekként kezelték. 1804-től lesz a marosvásárhelyi református kollégium tanára, ahol a matematikán kívül tanítania kellett fizikát és kémiát is. A tanítás mellett a széles érdeklődéssel és sokirányú tehetséggel megáldott Bolyai Farkas sok mindenbe belefogott. Fordított németből és angolból, színdarabokat és verseket írt, készített erdészeti tanulmányt, saját találmányú kályhát, gazdálkodott. Élete nagy álma azonban az Eukleidész-féle V. posztulátummal kapcsolatos problémakör megoldása, a "paralelák tanának" kidolgozása volt. (tudosnaptar)

A Bolyai Pedagógiai Alapítvány oldalán a kibetűzött kéziratoknál találunk egy levelet, amelyben Bolyai Farkas érdemeit 1820. február 13.-án Felső-Fehér vármegye elöljárósága latin nyelven a következőképpen taglalta:

....Nevezett tekintetes és nemes Bolyai Farkas az ősi és tekintetes Bolyaiak törzséből származik, s miután ifjúságától kezdve tanulmányai oly kimagasló eredménnyel végezte el, hogy nevének fénye nemcsak társai közül emelte ki, hanem példaképül és díszéül szolgált mindenkinek, később pedig híre szájról szájra elterjedve a művelt Európában is fényesen ragyogott.
Hazaérkezése után személyes megjelenésével messze fölülmúlta addigi jó hírét is, és megválasztatott az illusztris Marosvásárhelyi Református Kollégiumba a matézis, a fizika és a kémia nyilvános rendes professzorának. Ezen állásban nemcsak a zsenge ifjúság hazaszeretetét ápolta, és nevelőmunkájában bölcs módszereivel kitartással oktatva munkálkodott, hanem ritka nagy képességeit és találmányait a nép javára is hasznosította, úgyannyira, hogy kötelességének látta rendszeresen útra kelni és a vidéki tanultabb emberek megsegítésére is juttatni idejéből.
A tekintetes és nemes Bolyai Farkast nem csupán az elvont matematikai és természeti vizsgálatok foglalkoztatták, hanem azoknak gyakorlati hasznát is értékesíteni akarva igyekezett a hétköznapi élet feladatait is szolgálni. Egyebek közt a fák és erdők életében is otthonos volt, bár ezen foglalatossága nem szakképzettségének eredménye, hanem veleszületett képességeinek tulajdonítható. ...

Bolyai Farkas írásai között találunk is erre példát:

A körpakolás matematikájának alkalmazása a faültetésre:

A Bolyai Farkasról szóló levelet, más írásokat, publikációkat itt találod: (bolyaitestamentum)

Verne Gyula

 

1828. február 8-án született Nantes-ban Verne Gyula, gyerekkorunk egfontosabb írója, a scifi apja. Ezt nem tudtuk, sőt azt sem, hogy az ügyvéd papa letiltotta fia havi apanázsát, miután kiderült, nem akar ügyvédi praxist, hanem írni akar. Ami nem szakma. Sokáig keresi a hangot. Ír rövidprózát, drámát. Harmincnégy éves, amikor megjelenik a léghajós könyv, attól kezdve sínen van. Megismerkedik Dumas-val, aki szárnya alá nyúl, kiadót kerít neki. Már az első három regényével világhírű és gazdag. Első regénye, A jégszfinx egy Poe-regény folytatása.

Verne, a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja. Egy UNESCO-statisztika szerint a Biblia és Marx-Engels művei után Verne regényei jelentek meg a legnagyobb példányszámban a világon. Évtizedeken át ifjak és kevésbé ifjak olvasták rongyosra a Nyolcvan nap alatt a Föld körül, a Nemo kapitány, a Sándor Mátyás, a Sztrogoff Mihály, az Utazás a Föld középpontja felé, A rejtelmes sziget, a Grant kapitány gyermekei, a Hódító Robur, A tizenötéves kapitány, a Kétévi vakáció köteteit, amelyekből számtalan sikeres filmfeldolgozás is készült. Rakéta dübörög a Hold felé, alatta Robur léghajója küzd a szelekkel, nem messze A rejtelmes sziget, Nemo kapitány, aki láthatatlanul közlekedik a tenger alatt, mind a fantázia szülötte volt. Verne regényeiben száznyolc - a maga korában őrületnek tűnő - tervet és találmányt ír le, ezek közül hetven máig elkészült, köztük az űrhajó, a televízió, a gépfegyver, a légkondicionálás, az atombomba, a hangosfilm.  (irodalmijelen)

A Magyar Elektronikus Könyvtárban Vernére szerzőként rákeresve 73 találatot kapsz:

 (Verne művek)

Közülük egy részletet hozok Verne egyik művéből.

……Valami rendkívüli jelenség zajlott le a magasabb régiókban, de senki sem tudta meghatározni e jelenség eredetét, jellegét. Ma Amerika fölött hallották, negyvennyolc órával később Európa, majd nyolc nappal később már Ázsia, a kínai birodalom fölött zengett a kürtszó. Ha nem az utolsó ítélet közeledtét jelezte, akkor hát mi volt az a harsonaszó, mely a titokzatos jelenség útját kísérte?

 …Innen eredt a földkerekség minden országában, királyságában és köztársaságában tapasztalható nyugtalanság, melyet jó lett volna lecsillapítani. Ha az ember furcsa és megmagyarázhatatlan zajokat hall a házában, ugye, igyekszik mielőbb kideríteni, mi okozza, és ha a kutatás eredménytelen marad, elhagyja a házát, hogy másik otthont keressen. Bizony, így van! Csakhogy példánkban az otthon a földgolyóbis. Nem hagyhatjuk el azzal, hogy a Holdban, a Marson, a Vénuszon, a Jupiteren vagy a Naprendszer más bolygóján majd jobb lesz. Ki kellett hát deríteni, mi történik nem a világűrben, hanem az atmoszféra bizonyos rétegeiben. A világűrben ugyanis, minthogy nincs levegő, nincs hang sem, s mivel hangot mégiscsak hallottak - azt a híres-nevezetes harsonaszót -, ez arra vall, hogy a jelenség a légrétegekben zajlik le, mely állandóan csökkenő sűrűséggel legfeljebb kétmérföldnyi vastagságban veszi körül a Földet.

 Természetesen az újságok ezrei foglalkoztak a problémával, különböző formában tárgyalták, megvilágították vagy elködösítették, közöltek valóságos és hamis tényeket, megnyugtatták vagy megriasztották olvasóikat - aszerint, hogy mitől fogyott jobban az újság -, s végül is alaposan felizgatták a riadt tömegeket. A politika egyszerre senkit sem érdekelt, és ebből az emberiségnek semmi kára nem lett. De voltaképpen miről volt szó?.....

 Ha kíváncsi vagy a folytatásra, itt megtalálod: történet  

 

 

Nagy Lajos

 

„A társadalom nem az emberen kívül álló, attól külön létező valami. Sem a társadalom, sem a gazdaság. A gazdaság eszközökkel és módszerek szerint folyik, amelyek nem objektív valóságok csupán, hanem az ember alkotásai is.” (A falu álarca)

Nagy Lajos kora szerint a Nyugat nemzedékéhez tartozik, sokáig munkatársa, sőt egy időben főmunkatársa volt a Nyugatnak, mégsem az ő körükből való: politikailag balra áll tőlük, művészetében pedig a magyar szocialista irodalom egyik legfontosabb előkészítője. S habár különböző műfajokban formált kitűnő műveket, irodalmi rangja szerint egy nagy novellaíró nemzedék legnagyobb novellaírói között van a helye.

Elsősorban és mindenekelőtt novellista volt: igazi területe a karcolattól az elbeszélésig terjed. De mindig kísérletező volt, írt hatásos színpadi műveket is, írt regényeket is, amelyeknek novellisztikus részletei általában sikerültebbek, mint az egész koncepció. Élete végén pedig belefogott önéletrajzába, amelyből két kötet készült el, a második már csak halála után jelent meg. Nélkülük nem is lehet igazán megérteni emberi-művészi fejlődését: ugyanolyan illúzió nélküli szemmel figyeli magát, mint a külvilágot. Nagy Lajos 138 évvel ezelőtt ezen a napon született.  (A Magyar Irodalom Arcképcsarnoka)

Képtelen természetrajz című kötete Nagy Lajos karcolatainak legjavát tartalmazza. A karcolat - a rövid, néhány oldalas novella mellett - talán a legnagylajosibb műfaj, hiszen az író sajátos tehetsége éppen abban áll, hogy apróbb, az általános figyelmeket sokszor elkerülő tényekben tud rámutatni jellemző tartalmak megnyilatkozásformáira.

Most  részleteteket olvashatsz A KUTYA címűből:

 A kutya háziállat. Három fő részből áll, úgymint: fej, törzs és végtagok. Ha ezen részek bármelyikét a kutyából elvesszük, akkor a kutya elromlik, és többé sem nem szalad, sem nem ugat, egyáltalán nem működik tovább.
Különféle kutyák vannak, úgymint: pulikutya, komondor, vizsla, agár, szentbernáthegyi, újfundlandi kutya, öleb, kis girhes, nagy dög, mopszli, nyakszli, vonító sühögér, kis kutya, nagy kutya, tarka kutya, Sajó kutyám. (A kutyuskám az nem kutya, hanem, amint egy igen kiváló természettudós földerítette, egy nő.)…
A kutya örömének az által ad kifejezést, hogy a farkát csóválja. Ha pedig a farkát levágják, akkor a fejét csóválja.
A kutya valamennyi állat közt a legértelmesebb. Igen tanulékony, például rövid néhány esztendős fáradozás után már megérti a saját nevét, s ha azt hangosan kiáltják, a kutya dühösen ugatni kezd, ami azt jelenti, hogy hagyják már békén…..
A kutyának veszedelmes betegsége a veszettség, ami igen ragadós nyavalya, az ember is megkaphatja, és harapás által terjed, mégpedig úgy, hogy vagy a veszett kutya harap meg egy embert, vagy a veszett ember harapja meg a kutyát….
A veszettség ellen Pasteur nevű francia orvos kitűnő szérumot talált föl, de a sintér és a cvikipuszi ellen ő sem tudott még semmit kitalálni. ..
A kutyáról szóló eme tanulmány keretein belül meg kell még emlékeznünk az ebzárlatról, amit plakátokon tesznek közhírré a városban. A plakátok arra valók, hogy azt a kutyák elolvassák, és pontosan betartsák. Azért helyezik el rendszerint az utcasarkokon….

 

Ha tetszett a részlet, NAGY LAJOS: KÉPTELEN TERMÉSZETRAJZ ÉS MÁS KARCOLATOK című teljes művét elolvashatod a Magyar Elektronikus Könyvtárban.

Téli olimpia kezdete

 

Ma  sport témára váltunk.  Tudod, mikor volt az első téli olimpia? Ugyanis "néhány" évvel ezelőtt, ezen a napon fejeződött be.

„A Mont-Blanc lábánál fekvő előkelő üdülőhely, Charmonix békés „telelői” 1924 január végén egy plakátra figyeltek fel, amely „Nemzetközi Téli Sporthetet” hirdetett. Önmagában az esemény is szenzációt sejtetett, de különös atmoszférát adott a havas-jeges versenyeknek, hogy a felhíváson olvasható volt a VIII. párizsi olimpiai játékokra való utalás és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság védnöksége.

A versenyzők és a nézők akkor még nem sejtették, hogy az első téli olimpia résztvevői voltak. A NOB már az alapító okiratában megemlítette a téli sportokat a javasolt műsorszámok között. Ebből azonban sokáig nem lett semmi, (...) Az 1924-es párizsi olimpia ismét aktuálissá tette a téli olimpia gondolatát, de a „lausanne-i urak” csupán annyit engedélyeztek, hogy Chamonix-ban nyílt téli sporthetet rendezhetnek, azonban ez hivatalosan olimpiai bajnokságnak nem tekinthető.

Végül 16 országból – néhány híján – 300 versenyző indult a francia üdülőhely rendezvényein, köztük 13 hölgy. Meglepő, hogy az addig tiltakozó északi országok valamennyien eljöttek és kitűnően szerepeltek (a 14 számból 9-et megnyertek!) (…) Szerencséjük volt a rendezőknek, az időjárással: az egy hét óta tartó alpoki esőzés a megnyitó előtti éjjel állt el és fagyott, így a jeges-sportok is színre léphettek. (…) Magyarországot négy síelő képviselte: Déván István, Háberi Aladár, Németh Ferenc és Szepes Béla. (…)

A játékok műsorán a már a korábban a nyári olimpián szereplő jégkorong és műkorcsolya mellett megjelentek az északi síversenyek, a gyorskorcsolyázás és a bob. Bemutató jelleggel pedig feltűnt a curling és a sílövészet. Az első olimpia egyik legnagyobb szenzációját kétségtelenül a svájci bobosok szolgáltatták, akik tombolán nyerték a fából készült járművüket, és igazi pályán Chamonix-ban siklottak le először, a felmelegedő időnek és a megolvadó jégnek köszönhetően végül széles nyomtávú faalkotmányukkal megszerezték az aranyérmet a kásás jégen lelassuló modernebb felszerelésekkel induló csapatok előtt. A rendezvényen 16 ország 258 versenyzője mérte össze tudását 16 versenyszámban. Az éremtáblázatban az élen az északi sísport szülőhazája Norvégia végzett megelőzve Finnországot és Ausztriát.

A versenyek befejeztével Coubertin úgy nyilatkozott: „Ez a hóborította előjáték minden tekintetben sikerült”. Egy év múlva a prágai 23. NOB ülésszakon a 62 éves elnök lemondott, de előtte még megszavaztatta, hogy fogadják el a Chamonix-i sportheteket az első téli olimpiának. A nyári játékoktól eltérően a téli olimpiákat arab számmal jelölik és csak akkor, ha ténylegesen megrendezték.” ( jakd.hu )

A téli olimpiai játékok jellegzetessége, hogy a rendezvények sikeres lebonyolítása sokkal inkább függ az időjárási és földrajzi tényezőktől, mint a nyári olimpiák esetében. Például 1964-ben Innsbruck-ban a hóhiány és az enyhe idő, 1984-ben, Szarajevóban pedig a hirtelen leesett hatalmas hómennyiség okozott gondot, a New York állambeli, mindössze 568 méteres tengerszint felett felkvő Lake Placid-ben pedig annak ellenére rendeztek kétszer téli olimpiát, hogy először vasúton szállították a havat a rendezvény színhelyére. A második olimpián pedig a kor akkori legkomolyabb hóágyúparkja biztosította a megfelelő hóréteget a sípályákon.

A Prágai Magyar Hirlap, 1924. januári száma így a magyar sportolók elindulásáról: A magyar sielők elutaztak az olimpiádra. Budapestről táviratoztak: Szepes Béla, az idei bajnok, Haberl Aladár, jelenlegi legjobb ugrónk és Németh Ferenc, ki az 50 kilométeres versenyben indul a francia olimpiádon, elutaztak Budapestről. Útjuk először a tiroli St.-Anton am Arlbergbe vezet, ahol tréningjük aránylag a legolcsóbb. Itt várja be a csapat a vasárnapi verseny után kiutazó Déván Istvánt és Szepes-Strauch Gyulát. Chamonixben Delinár, Déván, Szepes Béla és Gyula indul a 17 kilométeres versenyben, Németh Ferenc az 50 kilométeren, Haberl Aladár és Szepes Béla az ugrásban. Az olimpiád végeztével a magyar csapat St.-Moritzba utazik, ahol mindannyian részt vesznek a svájci bajnokságban, mégpedig Déván és Delmár már a 30 éven felüliek versenyében, míg a többiek az I. oszt. versenyekben. 

Forrásként a library.hungaricana könyvtárát használtam.

 

Kitaibel Pál

 

Ma is a víz téma körül is bolyongunk. Olyan tudósunk született ezen a napon, aki vizsgálta például ásványvizeink összetételét, gyógyító hatását, ezért a hazai balneológia megteremtőjének számít.

A botanika és mineralógia úttörő kutatója, KITAIBEL PÁL (Nagymarton, 1757. febr. 3. – Pest, 1817. dec. 13.) a pesti egyetemen orvosdoktori oklevelet szerzett, de orvoslással sem a gyakorlatban, sem elméletben soha többé nem foglalkozott. Viszont még hallgató korában, 1784-ben tanársegédként alkalmazták a kémiai és botanikai tanszéken. 1810-ben, a két tudományág szétválasztása során a botanika tanszékvezető professzora lett. Tevékenysége azonban nem korlátozódott a növényvilágra; sokoldalú kutatómunkát fejtett ki.

A magyar flóra kutatásában érte el legnagyobb eredményeit. Az egyetemi botanikus kert igazgatójaként gyarapította, rendszerezte a növényállományt és megalapította, majd saját gyűjtésű növényekkel gazdagította a tanszék herbáriumát. Kormányzati megbízásból 1792 és 1816 között gyűjtőútjain – Erdély kivételével – bejárta az egész országot; több, mint 20 000 kilométernyi utat tett meg. 1795-ben ismerkedett meg Waldstein Ferenc gróffal, aki munkatársa, barátja, anyagi támogatója lett. Neki köszönhető, hogy 1799 és 1812 között Bécsben latinul, három díszes kötetben, 280 színes rézmetszettel illusztrálva megjelenhetett Kitaibel főműve, a Descriptiones et Icones Plantarum Rariorum Hungariae, azaz a Magyarországon fellelhető növényritkaságok képes ismertetője.

Ha kedved van, a library.hungaricana  

könyvtárban bele is lapozhatsz.

Kitaibel országjárásai közben ásványokat is gyűjtött, és mint kiváló kémikus ásványanalizáltatta azokat.

Az 1810. évi móri földrengést Tomcsányi Ádám fizikaprofesszorral tanulmányozta; észleléseiket is közösen publikálták Dissertatio de terrae motu című munkájukban 1814-ben. Ez a mű az első hazai földrengés-monográfia és a világ első földrengési térképét tartalmazza, ahol a szerzők a nemzetközi szakirodalomban elsőként alkalmazták az úgynevezett izoszeiszta vonalakat.

E kötetet szintén megtalálod library.hungaricana oldalán.

Életéről olvashatsza  jelesnapok oldalon kívül a könyvtárunkban megtalálható Magyar Tudóslexikonban .