„Mi hajt, hogy mindig valami mást keressek, nem,
nemcsak mást, azt mondanám inkább, hogy újat, olyasvalamit, ami addig nem
létezett. Az erdélyi vonalon a vasútért lelkesedtem, azután a távíróért, a
távíróközpontért, most meg, úgy látszik, a telefonközpont ötlete rezegteti meg
az agyam »lemezkéjét«. Nekünk, akik efféle tevékenységre adjuk a fejünket, nem
szabad késedelmeskednünk." (Gyárfás Endre: Halló, itt Puskás című könyvéből)
128 évvel ezelőtt szólalt meg először
Budapesten a Telefonhírmondó, vagy ahogy akkor nevezték a "Beszélő
újság". Feltalálója, a pesti hajózási vállalkozó fia, Puskás Tivadar 1844.
szeptember 17-én Pesten született. Katonás fegyelemben nevelkedett, nagyszerűen
lovagolt és jól vívott, de soha nem bírta a kötöttségeket. A bécsi Műegyetemen,
majd Angliában folytatta tanulmányait. Óriási akaraterejét bizonyította, hogy
igen rövid idő alatt megtanult angolul. Nyelvtudásának fejlesztéséhez egy angol
lordnál vállalt állást nevelőként.
Erdélyben az angol vasúti társaság helyi
képviseletének volt a tisztviselője, majd főmérnöke. Bécsben, az 1873-as
Világkiállítás évében létrehozta Közép-Európa első Utazási Irodáját. Amerikában
földet vásárolt és arany után kutatott. Később Brüsszelben már egy
távíróhálózat kiépítésén munkálkodott.
Egész életében lenyűgözte az új világ
ezernyi lehetőségeivel, és újabbnál újabb találmányaival. Nem véletlen, hogy
Párizsban Thomas Edison találmányainak terjesztésével foglalkozott, együtt
dolgozott Nikola Teslával, és vállalkozó kedve soha sem hagyta nyugodni. A
legenda szerint a telefon tesztelésénél Puskás Tivadar használta elsőként a
„hallom" szóból származó „hallót", amely azóta az egész világon
elterjedt a telefonálásnál.
A Telefonhírmondó sok tekintetben a rádió előfutárjának tekinthető. Egyetlen szpíker hangját osztotta szét megsokszorozva, tetszés szerinti számú hallgatókészülékek között. A szakemberek az előfizetők szobájának falára két hallgatókészüléket szereltek fel, amihez az utcáról felfutó dróton át jöttek a hírek. A műsor leghangsúlyosabb részének a hírközlés számított: a híreket nappal folyamatosan közölte és óránként változtatta. A legfontosabbak a tőzsdei jelentések voltak, ezek negyedóránként változtak, és a pestin kívül az induláskor három, két év múlva hét európai és egy amerikai városból közölt árfolyamokat. A Telefonhírmondó esténként és hétvégén hangverseny-, opera- és színházközvetítésekkel szolgált. Saját stúdiójából is továbbított irodalmi felolvasásokat, kamarakoncerteket. (mmi.elte) A Telefonhírmondó sikerét Puskás Tivadarnak köszönheti, aki meglátta a választ az aktuálisan felmerülő igényekre, elegáns technikai megoldást kínált, és megszerezte az ehhez szükséges tőkét. A Telefonhírmondó megjelent a kávéházakban, kórházakban, a szállodákban, az ügyvédi irodákban, az orvosok várótermeiben és a fodrászatokban. (origo.tudomany)
A Millenniumi kiállításon külön telefonhírmondó pavilon volt, melyről az alábbi tudósítást olvashatták a korabeliek:
……...Mikor aztán valaki négy pavillont
alaposan végig nézett, ugyancsak vonszolja a lábait s pad után néz, hogy
leülhessen. Csakhogy a padok is el vannak foglalva, s a melyik szabad, arra bizonnyal
nincs ráirva, hogy ingyen, hanem ez: 5 krajcár. S inkább hozzátesz a fáradt
szemlélő még 5 krajcárt s megtekintheti a telefon-hirmondó pavillonját, hol
leülhet, füleihez teheti a rendelkezésére álló két kagylót, s hallgathatja a
katona zenét, ének-szólót vagy más egyebet, ami soron van. E pavillonban pihen
is, élvez is, mulat is az ember. Pihen, mert ül; élvez is, szép jó zenét,
éneket hallgat, és mulat, mert sokszor nézni való is akad. Pl. aki sohasem
hallott a telefonhírmondóról, bárgyún körülnéz, s nem tudja elképzelni, honnan
jön a zene ; egyik-másik a falhoz is szoritja fülét, hogy talán a mellékszobában
muzsikálnak, mások ezen nevetnének, s mivel nem illik hangosan nevetni, egy-egy
elfojtott kacagást hallunk csak: »brü-hü-hü, hi-hi-hi.« . . . A végén pedig
azzal a gondolattal távozunk, hogy a mulatság megérte a 10 krajcárt és szinte
felvillanyozottan folytatjuk utunkat az egyes pavillonokba. …. (library.hungaricana)
Végül a NEMZETI FILMINTÉZET filmarchívumából csemegézünk 50 éves a telefonhírmondó címmel:
 |
filmhiradokonline |