A Tisza - élővilágának emléknapja

 

2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. A magyar országgyűlés erre emlékezve 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a TISZA ÉLŐVILÁGÁNAK EMLÉKNAPJÁvá nyilvánította.

 Nemes Nagy Ágnes így ír  Petőfi Sándor: A Tisza című verséről:

Ott van mindjárt a harmadik versszakban a folyó alkonyi, halk csobogásának a megidézése: Síma tükrén a piros sugárok / (Mint megannyi tündér) táncot jártak, / Szinte hallott lépteik csengése, / Mint parányi sarkantyúk pengése. Tündérsarkantyú: olyan ez, mintha azt mondanánk: tündércsizma, tündérpatkó, tündérbajusz. Ezek azok a pillanatok, amikor az adott korszak beúszik a versbe, és beúszik persze a magyar népmese. Ez a piros, parányi pengés, ami sarkantyús napsugaraktól való, gondolom, örökre ott fog hallatszani az esteledő Tisza fölött. (jelesnapok)

A Tisza kapcsán a Digitális Képarchívumba invitállak.

A Digitális Képarchívum anyaga többféle forrásból származik. Egyrészt feldolgozzák benne a MEK és az EPA egyes kiadványaiban található képeknek egy válogatott halmazát, másrészt pedig gyűjtik, és hosszú távon megőrzik az Interneten, továbbá a CD illetve DVD kiadványokon megjelenő digitális képeket. A Képarchívumban állóképek, animációk és mozgóképek egyaránt helyet kapnak. Egy képi dokumentum több állományból is állhat (pl. diasorozat, több részre vágott térkép), és esetenként többféle alternatív formátumban is szolgáltatják (pl. JPG és veszteségmentes TIFF). Minden dokumentumról készül legalább egy, 150 pont széles "bélyegkép", továbbá - az állóképek esetében - egy max. 770 pont széles "normál kép" és rendszerint egy ennél részletgazdagabb "nagy kép" is rendelkezésre áll.

Lotz Károlytól pl. Gulyaitatás a Tiszánál című festményére bukkantam itt: