1828. február 8-án született Nantes-ban Verne Gyula, gyerekkorunk egfontosabb írója, a scifi apja. Ezt nem tudtuk, sőt azt sem, hogy az ügyvéd papa letiltotta fia havi apanázsát, miután kiderült, nem akar ügyvédi praxist, hanem írni akar. Ami nem szakma. Sokáig keresi a hangot. Ír rövidprózát, drámát. Harmincnégy éves, amikor megjelenik a léghajós könyv, attól kezdve sínen van. Megismerkedik Dumas-val, aki szárnya alá nyúl, kiadót kerít neki. Már az első három regényével világhírű és gazdag. Első regénye, A jégszfinx egy Poe-regény folytatása.
Verne, a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja. Egy UNESCO-statisztika szerint a Biblia és Marx-Engels művei után Verne regényei jelentek meg a legnagyobb példányszámban a világon. Évtizedeken át ifjak és kevésbé ifjak olvasták rongyosra a Nyolcvan nap alatt a Föld körül, a Nemo kapitány, a Sándor Mátyás, a Sztrogoff Mihály, az Utazás a Föld középpontja felé, A rejtelmes sziget, a Grant kapitány gyermekei, a Hódító Robur, A tizenötéves kapitány, a Kétévi vakáció köteteit, amelyekből számtalan sikeres filmfeldolgozás is készült. Rakéta dübörög a Hold felé, alatta Robur léghajója küzd a szelekkel, nem messze A rejtelmes sziget, Nemo kapitány, aki láthatatlanul közlekedik a tenger alatt, mind a fantázia szülötte volt. Verne regényeiben száznyolc - a maga korában őrületnek tűnő - tervet és találmányt ír le, ezek közül hetven máig elkészült, köztük az űrhajó, a televízió, a gépfegyver, a légkondicionálás, az atombomba, a hangosfilm. (irodalmijelen)
A Magyar Elektronikus Könyvtárban Vernére szerzőként rákeresve 73 találatot kapsz:
Közülük egy részletet hozok Verne egyik művéből.
……Valami
rendkívüli jelenség zajlott le a magasabb régiókban, de senki sem tudta
meghatározni e jelenség eredetét, jellegét. Ma Amerika fölött hallották,
negyvennyolc órával később Európa, majd nyolc nappal később már Ázsia, a kínai
birodalom fölött zengett a kürtszó. Ha nem az utolsó ítélet közeledtét jelezte,
akkor hát mi volt az a harsonaszó, mely a titokzatos jelenség útját kísérte?