Meghívó

"Hiszem, hogy amikor valaki könyvet olvas, a fejében megszületik a saját filmje, arcot teremt a szereplőknek, megrendezi a jeleneteket, hallja a hangokat, érzi a szagokat. És pontosan emiatt van az, hogy ha valaki megnézi a filmes változatát egy könyvnek, ami tetszett neki, mindig csalódottan jön ki a moziból, és mindig azt mondja: a könyv sokkal jobb volt".

Paulo Coelho


2021. február 8., hétfő

Verne Gyula

 

1828. február 8-án született Nantes-ban Verne Gyula, gyerekkorunk egfontosabb írója, a scifi apja. Ezt nem tudtuk, sőt azt sem, hogy az ügyvéd papa letiltotta fia havi apanázsát, miután kiderült, nem akar ügyvédi praxist, hanem írni akar. Ami nem szakma. Sokáig keresi a hangot. Ír rövidprózát, drámát. Harmincnégy éves, amikor megjelenik a léghajós könyv, attól kezdve sínen van. Megismerkedik Dumas-val, aki szárnya alá nyúl, kiadót kerít neki. Már az első három regényével világhírű és gazdag. Első regénye, A jégszfinx egy Poe-regény folytatása.

Verne, a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja. Egy UNESCO-statisztika szerint a Biblia és Marx-Engels művei után Verne regényei jelentek meg a legnagyobb példányszámban a világon. Évtizedeken át ifjak és kevésbé ifjak olvasták rongyosra a Nyolcvan nap alatt a Föld körül, a Nemo kapitány, a Sándor Mátyás, a Sztrogoff Mihály, az Utazás a Föld középpontja felé, A rejtelmes sziget, a Grant kapitány gyermekei, a Hódító Robur, A tizenötéves kapitány, a Kétévi vakáció köteteit, amelyekből számtalan sikeres filmfeldolgozás is készült. Rakéta dübörög a Hold felé, alatta Robur léghajója küzd a szelekkel, nem messze A rejtelmes sziget, Nemo kapitány, aki láthatatlanul közlekedik a tenger alatt, mind a fantázia szülötte volt. Verne regényeiben száznyolc - a maga korában őrületnek tűnő - tervet és találmányt ír le, ezek közül hetven máig elkészült, köztük az űrhajó, a televízió, a gépfegyver, a légkondicionálás, az atombomba, a hangosfilm.  (irodalmijelen)

A Magyar Elektronikus Könyvtárban Vernére szerzőként rákeresve 73 találatot kapsz:

 (Verne művek)

Közülük egy részletet hozok Verne egyik művéből.

……Valami rendkívüli jelenség zajlott le a magasabb régiókban, de senki sem tudta meghatározni e jelenség eredetét, jellegét. Ma Amerika fölött hallották, negyvennyolc órával később Európa, majd nyolc nappal később már Ázsia, a kínai birodalom fölött zengett a kürtszó. Ha nem az utolsó ítélet közeledtét jelezte, akkor hát mi volt az a harsonaszó, mely a titokzatos jelenség útját kísérte?

 …Innen eredt a földkerekség minden országában, királyságában és köztársaságában tapasztalható nyugtalanság, melyet jó lett volna lecsillapítani. Ha az ember furcsa és megmagyarázhatatlan zajokat hall a házában, ugye, igyekszik mielőbb kideríteni, mi okozza, és ha a kutatás eredménytelen marad, elhagyja a házát, hogy másik otthont keressen. Bizony, így van! Csakhogy példánkban az otthon a földgolyóbis. Nem hagyhatjuk el azzal, hogy a Holdban, a Marson, a Vénuszon, a Jupiteren vagy a Naprendszer más bolygóján majd jobb lesz. Ki kellett hát deríteni, mi történik nem a világűrben, hanem az atmoszféra bizonyos rétegeiben. A világűrben ugyanis, minthogy nincs levegő, nincs hang sem, s mivel hangot mégiscsak hallottak - azt a híres-nevezetes harsonaszót -, ez arra vall, hogy a jelenség a légrétegekben zajlik le, mely állandóan csökkenő sűrűséggel legfeljebb kétmérföldnyi vastagságban veszi körül a Földet.

 Természetesen az újságok ezrei foglalkoztak a problémával, különböző formában tárgyalták, megvilágították vagy elködösítették, közöltek valóságos és hamis tényeket, megnyugtatták vagy megriasztották olvasóikat - aszerint, hogy mitől fogyott jobban az újság -, s végül is alaposan felizgatták a riadt tömegeket. A politika egyszerre senkit sem érdekelt, és ebből az emberiségnek semmi kára nem lett. De voltaképpen miről volt szó?.....

 Ha kíváncsi vagy a folytatásra, itt megtalálod: történet