Galilei és a Neptunusz

 

Közvetlenül a távcső feltalálása után, Galileo Galilei a Jupiter holdjainak felfedezését követően nagyon sok megfigyelést végzett annak érdekében, hogy a holdak keringési idejét pontosan meghatározza. Gyakorlati hasznosításra gondolt ugyanis, mégpedig a holdak pozícióját a hajózás megkönnyítésére a földi hosszúság meghatározására vélte felhasználhatónak. Megfigyelései két nagy füzetet töltenek meg, s ezek most is megvannak Firenzében.

A Neptunusz 1846. szept. 24-i felfedezése óta még nem járt végig egy teljes pályát a Nap körül, hiszen a keringési ideje 165 év. S. Drake-el közösen írt cikkében C. Kowal ismerteti, hogy kiszámolták, ha Galilei távcsövének látómezejét 17 percesnek tételezik fel, akkor 1612. dec. 28 és 1613. jan. 28-a között a látmezőben Galileinek látnia kellett a Neptunuszt. Ezen időszak alatt Galilei 13-szor észlelt, és közülük 2 alkalommal regisztrálta is a Neptunuszt, mint a háttér egyik “csillagát”, mégpedig 1612. dec. 28-án és 1613. jan. 28-án. A többi 11 alkalommal nem tett róla említést. A Jupiteren és holdjain kívül pontozott vonallal megjelölt egy csillagot, amely valójában a Neptunusz volt, és odaírta, hogy “fixa”, azaz “álló csillag”.

A holdak távolságát Jupiter-sugár egységben számmal odaírta a holdak mellé. Külön megadta a skálát, és latinul odaírta, hogy 24 félátmérőnyi az egység. A Jupiteren és holdjain kívül feltüntetett még két csillagot is “a” és “b”-vel jelölve őket. Az “a”-t összekötötte a Jupiterrel, és ráírta, hogy 29 a távolság az “a” és a Jupiter között. Felfogta, hogy elmozdult a két “csillag” egymáshoz képest. Ha felismeri, hogy egyikük bolygó, és megfigyeli, hogy melyik mozog, övé lehetett volna a Neptunusz felfedezésének a dicsősége.

A modern csillagkatalógusokból azonosítható Galilei “a” csillaga: ez a SAO119234 7,1 mg-s csillag. Galilei pozíciója tökéletes. A “b” “állócsillag” a Neptunusz. Az iránya ennek is tökéletes a most ismert pálya visszaszámolása alapján.

Hogyan sikerülhetett Galileinek közvetlenül a távcső feltalálása után ilyen pontos méréseket végrehajtania? Hálót használt, amit kívül helyezett rá a távcsőre az objektív közelében. Egyik szemével az optikán nézett át, másik szemével a hálót nézte, és a két kép az agyában állt össze egyetlen képpé. Ha milliméteres távolságban voltak a szálak, akkor távolítva vagy közelítve a hálót éppen a Jupiter sugarát mérhette a szálak távolsága. Ilyen zseniálisan oldotta meg a pontos mérés problémáját! A teljes cikket itt olvashatod:  (csillagaszat.hu)

 Galilei életéről, munkásságáról írók, költők is megemlékeztek, közöttük Juhász Gyula Galilei című versében:  (Forrás: arcanum.hu)

 A börtön éjszakája várt reá
S a vakság éjszakája és e két éj
Fekete mélyén semmi fény, öröm már.
És mégis, ott is, lelkének szeme
A végtelenség pályáit kereste
És mégis, akkor is fönn járt a Holdban,
Melynek magányos ormait először
Ő pillantotta meg a földiek közt
És a Jupiter holdjait kutatta
És a Saturnus gyűrüjét vigyázta
S míg poroszlói a sötét sikátor
Egyhangú köveit rótták unottan,
Ő a szabad és boldog végtelennek
Örök ösvényein járt, egyedül
A magasságok mélységes mezőin.
Kopogtatott a titkok kapuin,
A hétpecsétes zárakat letörte
S érezte, hogy a rabság és a vakság
Szűkös, bús börtönébe lakatolva
Száguld a csillagok között az ember
Isten felé, a megváltó jövőbe,
Mégis mozog a föld! ujjongta ekkor.

Holocaust emléknap

 

1945. január 27-én az első ukrán front néhány katonája lépett be elsőként az auschwitzi haláltábor kapuján. A látvány döbbenetes volt. Halottak mindenütt, az élők pedig emberi roncsok voltak csupán. 2006-tól január 27. – az ENSZ határozata alapján – a holocaust nemzetközi emléknapja. E napon a népirtás áldozataira emlékezünk, a körülbelül 6 millió emberre, aki már soha nem térhetett vissza az életbe.

 „Auschwitz ma múzeum. Falai közt a múlt – és bizonyos értelemben valamennyiünk múltja – azzal a véghetetlen súllyal és igénytelenséggel van jelen már, ami a valóság mindenkori legbensőbb sajátja, s attól, hogy lezárult, csak még valódibb, még érvényesebb. Legotthonosabb tárgyaink, hétköznapi civilizációnk szinte valamennyi eszköze – az utolsó elhányt bádogkanálig – soha nem látott metamorfózison ment itt keresztül. Egyrészt puszta funkciójára süllyedt, oda, ahová annak előtte csak a kínzószerszámok, másrészt ugyanezek a tárgyak, beleértve az eredendően kínzásra szánt eszközöket, lettek végül is a század legsajátosabb ereklyéi. Valamennyit egyazon jelentés elvéthetetlen jegyei borítják. Ütések és kopások, miknek kibetűzésére alig tettünk valamit. Pedig ezek a század betűi; ezek a kor betűformái.

A passé realitásába egyedül az áldozatok jutottak el. Övék ma minden jelentés. A botránykeltők eleve megrekedtek valamiféle örökös conditionnel-ben.

Mindaz, ami itt történt, botrány, amennyiben megtörténhetett, és kivétel nélkül szent, amennyiben megtörtént. „ -  Írja Pilinszky János: Ars poetica helyett című művében.  (jelesnapok)

 

Randolph L. Braham :A népirtás politikája : A Holocaust Magyarországon című könyv fülszövege a következőképpen mutatja be a könyvet:

NEM OLVASMÁNY. E könyvet nem lehet "kiolvasni". E két kötet a dokumentumok sorközeibe dermedt történelem. Kézbe kell venni újra, meg újra. Lapozni. Olvasni. A nyitott oldalak fölött elrévedni. Becsukni egy időre, mert csak annyit vehet belőle számba az ész, amennyit elbír a lélek. E két kötet nem csak könyv: a magyar Holocaustban a könyvek könyve. Nemzedékről nemzedékre való örökség. Tárgya szent tárgy mindazok számára, akik a magyar Holocaust-ot önmaguk megélték és akik megélik nemzedékről nemzedékre halottaikban a magyarországi történelem e talán legsötétebb korszakát. A teljes könyv olvasható a 

Magyar Elektronikus Könyvtárban.

 

John Logie Baird és a televízió

 John Logie Baird skót villamosmérnök, a televíziós műsorszórás egyik úttörője 95 éve, 1926. január 26-án mutatta be Londonban nagy találmányát: a televisort. Készülékével ő volt a világon az első, aki az 1920-as évek közepén képes volt mozgóképet nagy távolságra is közvetíteni.

A feltaláló a Glasgow-i Royal Technical College elvégzése után a város egyetemén folytatta villamosmérnöki tanulmányait. Egészségi problémái miatt nem folytatott mérnöki gyakorlatot. Elektromossággal és az optikával kísérletezett. 1924-ben megalkotta első, harmincsoros felbontású, elektromechanikus rendszerű televíziós rendszerét, melyet Televisornak keresztelt el. 1926-ban mutatta be elsőként nyilvánosan a mozgóképek továbbítására alkalmas televíziós rendszert. 1927-ben megalapította saját társaságát, a Baird Television Development Companyt. 1928-ban bemutatott egy színes televíziós készüléket is. A BBC 1929-ben Baird televíziós műsorszóró készülékével megkezdte a kísérleti adások sugárzását. 1930-ban a rendszer már a kép és a hang együttes átvitelére is képes volt, s július 14-én leadták az első rövid játékfilmet. Az 1940-es évekre azonban az EMI-Marconi-féle teljesen elektronikus rendszer kiszorította Baird rendszerét a televíziózásból. Baird a televízió fejlődésének mindenképpen jelentős úttörője. További kísérleteivel, és találmányaival többek között hozzájárult a radar és a videofelvevő feltalálásához is. (tudosnaptar)

TECHNOLOGY: Television: John Logie Baird demonstrates Television (1928)

Mit írt vajon egy kortársa a televízióval kapcsolatban?  

Lásd Roald Dahl versét: Tanács a televíziózással kapcsolatban (Varró Dániel fordításában)

Az a legfontosabb dolog
(A gyerekekre gondolok),
Hogy SOHA, SOHA nem szabad,
Hogy tévéműsort lássanak –
Sőt, legjobb, ha a bárgyú láda
Már be sem kerül a szobába.
Amerre csak jártunk, a tévét
A gyerekek szájtátva nézték.
Két-három óra meg se kottyan,
Csak néznek, míg a szemük kipottyan.
(Múltkor is láttunk egy helyen
Tíz szemgolyót a szőnyegen.)
Csak ülnek, néznek, néznek, ülnek,
Míg hipnózisba nem kerülnek,
S a sok szennytől, mit egyre néznek,
Olyanok lesznek, mint a részeg.
Ó, persze, tudjuk, csendbe vannak,
A falnak fejjel nem rohannak,
Nem kezdik egymást hasogatni,
Hagynak nyugodtan mosogatni,
Míg fő az étel, hűl a lekvár –
De azon eltűnődtetek már,
Hogy ez a rémséges doboz
Miféle dolgokat okoz?
ELSORVASZT MINDEN ÉRZETET!
MEGHAL BELÉ A KÉPZELET!
Az észt betömi, eldugítja!
A gyereket úgy elbutítja,
HOGY TÖBBÉ BIZTOSAN NEM ÉRT MEG
TÜNDÉRVILÁGOKAT, MESÉKET!
Az agya lágy lesz, mint a sajt!
FEJÉBEN DUDVA, GAZ KIHAJT!
NEM IS TUD MÁST, csak nézni majd!
„Na jó! – mondjátok majd. – Na jó!
De ha a televízió
Nincsen, mivel foglaljuk el
A drága gyermekünk, mivel?”
Ezt fogjuk akkor válaszolni:
Míg nem volt még e bamba holmi,
Míg e szörnyet fel nem találták,
Mit csináltak vajon a drágák?
Hát elfelejtettétek volna?
Ezt mondjuk lassan, szótagolva:
OL… VAS… TAK…! És OLVASTAK és
OLVASTAK, s még ez is kevés
Volt nekik, OLVASTAK tovább!
Fél napjuk olvasásból állt!
A polc könyvekkel volt tele,
A föld, az asztal is vele,
S az ágy mellett, a kisszobába
Még több könyv várt elolvasásra.
Sok szép mese, volt benne sárkány,
Volt indián, cet és királylány,
Kincses sziget, és messzi partok,
Hová sok csempész lopva tartott,
Kampó kezű, komor kalózok,
Egy elefánt, ki csak hallózott,
És rémes, éhes kannibálok,
Üstbe ki tudja mit dobálók…
Mily könyveken busult-vidult, ó,
Az a sok régi-régi lurkó!
Hát kérve kérünk titeket,
A tévékészüléketek
Dobjátok el, s mi hely marad,
Oda tehettek polcokat,
A polcra végig könyveket,
Hadd ontsanak csak könnyeket,
Hadd rúgkapáljanak a kölkök,
A nyelvük hadd legyen csak öltött –
Ígérjük, nem kell félnetek,
Ha vártok egy vagy két hetet,
A drágalátos gyermekek
Egyszercsak rájönnek maguktól:
Egy könyvtől lennének nagyon jól.
S ha már olvasnak ők – juhéj!
Szívükben árad szét a kéj,
Érzékeik kiélesednek,
Nem értik majd, hogy mit szerettek
Az émelyítő, a silány,
Hülye, idétlen masinán.
S azok a drága gyermekek
Hálásak lesznek majd neked.

Fekete István

 „Az idő múlhat, a szépség és a jóság, a szeretet és az igazság nem múlik el az évszakokkal, nem múlik el az emberekkel, hanem örökös, mint a testetlen valóság, s ezekből annyit kap mindenki, amennyit megérdemel.” (Tüskevár)

A Vukot láttuk a tévében vagy moziban, a Tüskevártól pedig gyerekek generációinak jött meg a kedve horgászni, ha már rákászni nem lehetett. Ahogy Fekete István a természetről írt, egyszerre tette örök érvényű, napjainkban pedig különösen aktuális íróvá. Ma 121 éve született, a magyar ifjúsági és állatregények koronázatlan királya, a természettel együtt élő és érző, annak titkait jól ismerő szerzőnk.

„Ha majd az Időben eljön az a korszak, amikor az ember minden barlangot szétrobbantott, amit valami célra fel nem használhatott, és minden öreg fát már régen kivágatott, akkor már késő lesz siránkozni a megbillent természeti egyensúlyon, amelyet helyreállítani sem atombombával, sem mindentudó elektronikus gépekkel nem lehet.” Írja Fekete István először 1966-ban megjelent, Hú című regényében. Ezt Fekete bő ötven évvel ezelőtt vetette papírra, mára pedig napjaink egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb feladata, hogy felkészüljünk a klímaváltozással járó természeti, társadalmi és gazdasági problémák kezelésére.

Fekete hitte és vallotta, hogy a természet mindenek fölött áll, törvényeit nem szabad megbolygatni, és akár fájdalmak árán is meg kell őrizni.

Még diákéveiben, mint oly sok kamasz, ő is verselgetett, rövidebb prózával kísérletezett, de kiforrott, egyéni stílusú íróvá a későbbi években érett. Szenvedélyes vadász és erdőjáró volt, vadászattal kapcsolatos cikkeit 1933-tól a Kittenberger Kálmán szerkesztette Nimród közölte. 1936-tól az Új időkben jelentek meg novellái. 1937-ben A koppányi aga testamentuma című regényével megnyerte a Gárdonyi Géza Társaság regénypályázatának első díját. A második világháború után a nélkülözés évei köszöntöttek rá, alkalmi munkákból jutott némi jövedelemhez, volt uszálykísérő, patkányirtó, napszámos. 1955-ben tért vissza az irodalomba, Halászat című munkáját tankönyvként adták ki, majd előbb a Kele, később a Lutra című regényeket jelentette meg a Magvető Kiadó. 1957-től sorra aratnak sikert máig is népszerű ifjúsági regényei: Bogáncs, Tüskevár, Téli berek, Hu, Vuk, Kittenberger Kálmán élete.

1960-ban a Tüskevárért, amelyből remek tévésorozat is készült, József Attila-díjat kapott. A hatvanas évek közepétől háromkötetesre tervezett önéletírásán dolgozott, melyből 1965-ben megjelent a Csend, s 1970-ben elkészült a Ballagó idő is. Többre már sem ideje, sem ereje nem maradt:

1987-ben alakult meg a nevét viselő Irodalmi Társaság, amely Fekete István irodalom- és természetszerető hagyományainak ápolását és folytatását tekinti fő feladatának. 2014-ben pedig Keszthelyen megnyílt Fekete István-emlékszoba és a Tüskevár panoptikum. (hvg.hu/kultura)

Most pedig kipróbálhatod, könnyedén ki tudsz-e tölteni egy Fekete Istvánnal kapcsolatos kvízt! Vagy mégsem? Lássuk a medvét! Azt hiszem medvéről nem is írt soha Fekete István! Akkor lássuk a sok többi állatot!    KVÍZ

 

Magyar Kultúra Napja

 Az AGORA a Magyar Kultúra Napja alkalmából vas megyei kötődésű kortárs művészeket, közéleti szereplőket, ismert embereket kért fel arra, hogy egy rövid videóban mondják el, számukra mit jelent a kultúra. Többek közt Beck Zoli, Bognár Szilvia, Tóth Csaba és Für Anikó is elmondja kultúranapi üzenetét.

A közreműködők által készített videókat az AGORA ma először Facebook- és Instagram-felületein, a nap végén pedig egy összefűzött videóban a Youtube-on teszi közzé.

EGY PERC A KULTÚRÁÉRT közreműködői válogatva: facebook.agora

• 8:00 Beck Zoli, énekes-gitáros, a 30Y rockegyüttes alapítója, dalszerzője, író.
• 9:00 Erős Attila, zenész, zeneszerző (Lord együttes)
• 13:30 Szabó T. Anna, József Attila-díjas magyar költő, műfordító
• 14:00 Sárközi Richárd, a 8. Slam Poetry Országos Bajnokság győztese
• 15:00 Dragomán György, József Attila-díjas magyar író, műfordító
• 16:00 Veszeli Lajos, festőművész
• 16:30 Gonda Kata, színésznő, táncművész - Kenderes Csaba, színész
• 17:30 Módos Gábor, a Magyar Fotóművészek Szövetsége által 2015-ben életműdíjjal kitüntetett fotóművész, modell- és aktfotós, operatőr.

 16 és 18 óra között az AGORA - Művelődési és Sportház, valamint az AGORA - Savaria Filmszínház épülete is a nemzeti lobogó színeibe öltözik. A Magyar Kultúra Napja alkalmából piros, fehér és zöld színekben pompáznak majd az épületek, aláfestésként pedig magyar költők (Ady, József Attila, Petőfi, Pilinszky, Radnóti, Szabó Lőrinc és Weöres Sándor) megzenésített verseit hallhatod, ha arra jársz.

 Arra a kérdésre, hogy mi a magyar kultúra, nehéz egyértelmű választ adni, de egyvalami biztos: rengeteg mindenre lehetünk büszkék. Hungarikumokra, tudósokra és találmányokra, művek sorára, amelyeket mi adtunk a világnak. Az MTVA Archívum egy kvízzel emlékezik meg a jeles alkalomról, ha valaki játékos kedvében van, az alábbi linkre kattintva, online tesztelheti kulturális tudását: KVÍZ

Végül egy megzenésített vers:

 

Magyar kultúra napja

 

Holnap ünnepeljük a MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását

Álljon itt most Kölcsey egy másik versének részlete: (Kölcsey Ferenc: Kölcsey)

Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzsöke fámnak,

Nyúgoti ég forró kebelem nem tette hideggé;

Szép s nagy az, ami hevít; szerelemmel tölti be lelkem

Honni szokás és föld, örököm kard s ősi dicsőség.

A Jeles Napok oldalról pedig II. János Pál pápa művészeknek írt leveléből ragadok ki részleteket:

A művész a Teremtő Isten képmása

Senki nem képes jobban megérezni valamit abból a pátoszból, mellyel Isten a teremtés kezdetén nézte kezének alkotásait, mint ti, Művészek, akik a Szépség alkotómesterei vagytok. (…)    a művész ..valami létezőt használ föl, aminek formát és jelentést ad. Ez az istenképmás-ember sajátos tevékenysége. Mikor ugyanis a Szentírás elmondja, hogy Isten a férfit és a nőt „a maga képmására” megteremtette (vö. Ter 1,27), hozzáfűzi, hogy feladatul adta nekik a Föld feletti uralkodást (vö. Ter 1,28). (…) A Biblia első fejezetei Istent úgy is elénk állítják, mint az alkotó ember mintaképét: Istennek, mint Teremtőnek képe tükröződik a művészben. (…)

Isten tehát létbe hívta az embert és feladatul adta neki, hogy művész legyen. A művészi alkotásban bizonyul leginkább Isten képmásának az ember. Feladatát elsősorban azáltal valósítja meg, hogy saját emberségének csodálatos anyagát formálja, továbbá a körülötte lévő világot is alkotó módon uralja. Az isteni Művész szeretettel közeledik a művész ember felé, s ad neki egy szikrát isteni bölcsességéből, amikor arra hívja, hogy legyen részese teremtő erejének. (…)

Nem mindenki hivatott arra, hogy a szó szoros értelmében művész legyen. A Teremtés könyvének kijelentése szerint azonban minden ember megkapta a feladatot, hogy saját életének mestere legyen: életéből mesterművet, műalkotást kell létrehoznia. (…)

A levél Cyprian Norwidot idézi: , amikor azt mondja: „A szépség azért van, hogy alkotásra lelkesítsen, és a mű megszülessen.” (Innen olvasható  A teljes levél )

 A MAGYAR KULTÚRA emléknapján a magyarság szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről. Kiállításokat és koncerteket szerveznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak, ha az idén csak az online térben is.

Ma elkezdem a programokra invitálást, melyet holnap folytatunk. Először  a Nemzeti Múzeumba hívlak, egy exkluzív online tárlatvezetésre az Ars et virtus, Horvátország és Magyarország. 800 év közös kulturális öröksége című virtuális kiállításra M. Lovas Krisztina és Szende László kurátori tolmácsolásában!

 Megtudhatjuk, hogyan kerültek az Árpád-házi királyok Horvátország trónjára? Mit rejt ez a több, mint 800 éves közös múlt? Mit mesélnek a horvát és magyar kötődéssel egyaránt rendelkező nemesi családok ódon várkastélyainak falai? Milyenek voltak a művészeti kapcsolatok a két nemzet között az elmúlt évszázadokban?

A program a ZOOM felületén keresztül valósul meg. A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a honlapon keresztül lehet még ma, ugyanis a regisztrált látogatók a program előtti napon e-mailben kapják meg a csatlakozáshoz szükséges linket.

Időpont: 2021. január 22. 18:00

Az amerikai grófné. Szápáryak és Széchényiek emléke című könyv könyvbemutatóján pedig Orgona Angelika történész, a szerző a múzeum Facebook-oldalán és Youtube-csatornáján ismerteti könyvét. „A kötet, száztíz évet átszövő családi történetek színes kavalkádját mutatja fel, ahogyan azt a hagyaték egyes kiemelkedő darabjai megjelenítik, ahogyan a műtárgyakhoz, dokumentumokhoz kapcsolódó emlékek és történetek felidézik. A 20. század hatalmas átalakulásainak háttere előtt sorra tűnnek fel az egymásba kapcsolódó Széchényi, Vanderbilt és Szápáry családok újabb és újabb nemzedékei…”

Időpont: 2021. január 22. 20:00

Programok a Nemzeti Múzeumban

Madách Imre és fő műve

 

Madách Imrének, a 198 évvel ezelőtt a napon született írónknak, bár csak egy műve lett kiemelkedően fontos a magyar irodalomtörténetben, az olyannyira jelentőségteljesre sikeredett, hogy a szerzőt a magyar irodalomtörténet egyik legnagyobb alakjává tette.

Néhány érdekesség életéről és fő művéről, Az ember tragédiájáról:

• 14 évesen már saját lapot indított öccseivel. A széles olvasókör a családtagokból állt.
• Hat idegennyelven beszélt: németül, franciául, szlovákul, angolul, latinul és ógörögül.
• Betegsége miatt a forradalmi időszakhoz nem sok köze volt és a szabadságharcban sem tudott harcolni.
• 1852-ben Kossuth halálraítélt titkárát, Rákóczy Jánost bújtatta, amiért egy évig raboskodott a pesti Újépületben. Rabságában írta meg Az ember tragédiája első változatát Lucifer címmel – krétával egy asztallapra.
• Több dráma után végül 1856 és 1857 között írta meg Az ember tragédiáját, melynek egyetlen változata maradt fenn. 1861-ben Arany Jánosnak mutatta meg művét, aki elismerősen nyilatkozott róla és felajánlotta segítségét. Összesen 5718 alkalommal javított a műbe, de ezek többsége helyesírási hiba volt. (tiz-érdekesség)

A Magyar Film 1939. november 11-i számában írta Varga István, hogyha még nem találták volna fel a hangosfilmet, akkor Az ember tragédiájának megelevenítésére fel kellene találni, mert a Tragédia előtt soha „semmiféle műalkotás nem egyesítette még magában annyira a tiszta irodalom és a tiszta filmszerűség egymástól legtöbbször egészen távolálló követelményeit, mint a mi Tragédiánk.”  A szerző már ekkor feltételezte, hogy a film formanyelve át tud törni a tér és idő adta fizikai korlátokon, lehetővé téve akár azt is, hogy szabadon szárnyaljunk az őskor barlangrajzaitól a Falanszter múzeumáig, s egy pár óra alatt bejárjuk az emberiség történelmét a kezdetektől a végig. 2011-ben Jankovics Marcell animációjában vászonra álmodta a Tragédiát. Követte Madách vízióját, ahogy a történelmi események mellett filozófiai, természettudományos és kultúrtörténeti kérdések, irányzatok és eszmék, alakok és szimbólumok egész sorával szembesíti olvasóját.

Jankovics egy interjúban azt mondta, a 70-es években Orwell 1984-ét olvasva rájött, Madách mindent tud, amit érdemes tudni a világról, hiszen már a 19. században megírta – akkor még utópiának számító – jelenünket az emberiség nagy világtörténelmi és kultúrtörténeti enciklopédiájában. (irodalmijelen.hu)

A kötelező olvasmányok között e blogból természetes, hogy eléred a drámai költemény szövegét. Most a NAVA (Nemzeti Audiovizuális Archívum) elektronikus könyvtárba invitállak, ahol online hozzáférhetőek a magyarországi közszolgálati csatornák és a legnagyobb lefedettségű kereskedelmi televíziók magyar gyártású műsorai, a Különgyűjteményben 100 magyar film és ami bennünket ma érint,  Madách Imre: Az ember tragédiája című művéből a Nemzeti Színház előadásának tévé változata:

Az ember tragédiája

A krimi műfajának megteremtője: Edgar Allan Poe

 

Ma Edgar Allan Poe amerikai költő, író, a krimi műfajának megteremtője 212 évvel ezelőtti születésnapjára emlékezünk.

James Russell Lowell, „az Amerikában valaha élt legjobb ítélőképességű, legfilozofikusabb és legbátrabb irodalmi kritikusnak” nevezte, hozzátéve, hogy szerinte időnként kéksavat (hidrogén-cianidot) használt tinta helyett. Poe-t íróként is számon tartották; az egyik első amerikai író volt a 19. században, aki nagyobb népszerűséget szerzett Európában, mint saját hazájában. Részben korai Baudelaire-fordításainak köszönhetően rendkívüli tiszteletnek örvend Franciaországban.

A Poe detektívtörténeteiben szereplő C. Auguste Dupin a világirodalom szinte minden későbbi detektívjének alapjául szolgált. Sir Arthur Conan Doyle azt mondta, hogy „Poe összes detektívtörténete egy gyökeret alkot, melyből egy új irodalom született… Hol voltak a detektívtörténetek, míg Poe nem lehelt beléjük életet?” A Mystery Writers of America nevű szervezet évente odaítélt díját Edgar Allan Poe-díjnak nevezték el. Poe művei hatással voltak a sci-fire is: Jules Verne Jégszfinx címmel folytatást írt az Arthur Gordon Pym nantucketi tengerész elbeszéléséhez. H. G. Wells ezt mondta a regényről: „a Pym tökéletesen illusztrálja, hogy egy intelligens elme milyennek képzelte el a déli sarkvidéket száz évvel ezelőtt”.

Poe úgy vélte, hogy egy irodalmi mű jelentésének a felszín alatt kell maradnia. Mint írta, a nyilvánvaló jelentést hordozó művek megszűnnek műalkotások lenni. Úgy gondolta, hogy az értékes irodalmi alkotás tömör és egy jól meghatározott hatás elérése törekszik; ennek érdekében a szerzőnek mindenféle érzelmet és gondolatot tekintetbe kell vennie. (wikipedia)

Válogatott művei, közöttük elbeszélések is a mek.oszk.hu oldalán olvashatóak.

De most nézzük érdekességképpen egyik legismertebb versének csupán első versszakát, hogyan is fordította 3 neves költőnk:

 

A holló  (Babits Mihály fordítása) Egyszer - únt éjfél közelgett - bóbiskoltam elfelejtett Tudományok furcsa könyvén, ellankadva terhesen, Fejem csügge... egyre jobban... s im egyszerre ajtóm roppan, Mintha egy kéz félve koppan - dobban ajtóm csöndesen. S szóltam: "Éji vendég toppan küszöbömre csöndesen:               - Az lehet, más semmisem."

A holló  (Kosztolányi Dezső fordítása)   Egyszer elmúlt régen éjfél, ültem álmos lámpafénynél, Régi, bűvös fóliánson tétovázott a kezem, S hogy nehéz fejem lehajtom, észrevétlen koppan ajtóm, Roppan félve és sóhajtón, zaj motoz a reteszen; "Éji vándor", így susogtam, "az babrál a reteszen;               Az lehet, más senkisem."

A holló  (Tóth Árpád fordítása)  Egyszer egy bús éjféltájon, míg borongtam zsongva, fájón, S furcsa könyvek altatgattak, holt mesékből vén bazár, Lankadt főm már le-ledobbant, mikor ím valami koppant, Künn az ajtón, mintha roppant halkan roppanna a zár. "Vendég lesz az", így tünődtem, "azért roppan künn a zár,               Az lesz, más ki lenne már?"

 Ha kedved van, e verset meg is hallgathatod Latinovits Zoltán előadásában. Hogy melyik költő fordításában? Kattints és kiderül!

 

Milne és a Micimackó

 “Senki nem mondhatja azt, hogy senki, anélkül, hogy valaki lenne. Aki senkit mond, annak valakinek lennie kell.”

Ma legyünk kicsit ismét gyerekek, Alan Alexander Milne születésének kapcsán, aki London Kilburn nevű részében született 1882. január 18-án. Skót származású apja tanár volt, és annak az iskolának az alapítója, amelybe a gyerek Milne is járt. 1889-90-ben a neves író, H. G. Wells is a tanárai közé tartozott. A középiskolás évek után a cambridge-i Trinity College-ben tanult matematikát. Éélete végén a Micimackó kéziratát a kollégium könyvtárára hagyományozta. Közben az irodalom vonzásában élt, a Granta című diáklap szerkesztője, szerzője is volt. 1903-ban lediplomázott, és a Punch című szatirikus hetilap munkatársa, 1906-tól segédszerkesztője lett. Tagja volt egy amatőr krikettcsapatnak is, ahol olyan (irodalmi) kiválóságokkal játszott együtt, mint J. M Barrie és Artur Conan Doyle.

Az első világháború kitörése után besorozták, 1916-ban Franciaországba küldték, ahol a somme-i csatában megsebesült, majd visszakerült Angliába, és felépülése után a titkosszolgálat számára írt propagandaanyagokat. Érdeklődése fokozatosan az ártatlan gyermeki világ felé fordult, és 1924-ben Amikor még kicsik voltunk, 1927-ben Hatévesek lettünk címmel verseskötetet adott ki.

A világhírnevet és a halhatatlanságot a könyv alakjában 1926-ban napvilágot látott Micimackónak köszönheti. Christopher Robin Milne, a legendás író, A. A. Milne egyetlen gyereke. Milne miatta írta meg a Micimackó című regényét 1926-ban. Az író fia ugyanis imádta azt a játékmacit, amit apjától kapott, őt Edwardnak keresztelte el. Később egy londoni állatkertben jártak, ahol a gyereket elbűvölte egy valódi medve, aminek hatására a saját játékmaciját átnevezte Winnie-re (az angol fordításban így is hívják Micimackó). Ettől kezdve Milne történeteket kezdett írni fiával közös kalandjairól. A mű egyik főszereplőjét fia után nevezte el Christopher Robinnak, a magyar fordításban ő a Róbert Gida nevet kapta. A többi szereplőt pedig a kis Milne játékairól mintázta az író: például Füles és Tigris is szeretett játéka volt a kisfiúnak.

A Micimackó sikere után Milne hiába tért vissza a felnőttek világába, művei nem arattak akkora sikert, mint korábban. 1952-ben agyműtétet hajtottak végre rajta, és hátralévő éveit mozgássérülten élte le sussexi otthonában, ahol 1956. január 31-én halt meg.

Micimackó Magyarországon 1935-ben jelent meg Karinthy Frigyes fordításában. Számtalanszor vitték színpadra, Walt Disney rajzfilmet készített belőle. A világ legnépszerűbb medvéjének csillaga van a hollywoodi hírességek sétányán, Budapesten utcát neveztek el róla. A csekély értelmű medvebocs és barátai, Nyuszi, Malacka, Kanga, Zsebibaba, Tigris, Füles és Bagoly természetesen emberi karakterek, a Százholdas Pagonyban zajló történetekben magára és embertársaira, kissé nevetséges erényeikre és nemkívánatos gyarlóságaikra ismerhet az olvasó. A Micimackó első kiadása 1995-ben 6750 fontért kelt el egy árverésen, az eredeti illusztrációkért 2008-ban 370 millió forintnak megfelelő összeget fizettek. Forrás: cultura.hu

15 igazság, amire Micimackó tanított meg minket:  (Forrás:szeretlekmagyarorszag)

1.  Ha nem ilyen volnál, mind szegényebbek lennénk.
2. Malacka: - Hogyan betűzöd azt, hogy szeretet?
3. Micimackó: - Azt nem betűzik, azt érzik.
4. Néha a legkisebb dolgok foglalják el a legnagyobb helyet a szívedben.
5. Tudod Malacka, van úgy, hogy valaki nagyon törődik a másikkal. Azt hiszem, ezt hívják szeretetnek.
6. Bátrabb vagy, mint hiszed, erősebb, mint sejted, és okosabb, mint véled.
7. Ígérd meg, hogy sosem felejtesz el. Mert ha mégis, akkor nem megyek sehová.
8. Van úgy, hogy nagyobbnak és borzadályosabbnak látszanak a dolgok, ha egyedül vagyunk és félünk.
9. Már minden helyen kerestelek, ahol nem vagy, csak azt a helyet nem találom, ahol vagy. Csak azt tudom, hogy ott vagy, ahol én nem vagyok. De hol vagyok én? Azt kívánom, bár itt lennél, hogy megmondd. Esetleg ha nagyon-nagyon erősen kívánnám, akkor itt lennél?
10. Ha te száz napot élsz, én kilencvenkilencet akarok, mert nem akarok nélküled élni.
11. Azok a dolgok tesznek egyedivé, amiben különbözök másoktól.
12. A folyók, tudják mi a lényeg: minek rohanni, egyszer úgyis odaérünk.
13. Egy nap barátok nélkül olyan, mint a bödön egy csepp méz nélkül.
14. Egy kis odafigyelés és egy kis gondoskodás mindent megváltoztat. A szeretet azt jelenti, hogy akár több lépést is hátrálsz azért, hogy a másiknak örömet szerezz.
15. Az a nap a kedvencem, amit veled tölthetek. Szóval ez a kedvenc napom.

Angolul tanulóknak pedig egy zenés videót ajánlok az 5 perc Angol weboldalról:

zenés videó

Albert Schweitzer

 

“Két tapasztalat árnyékolja be életemet: az egyik az, hogy a világ érthetetlenül titokzatos és gyötrelmes; a másik pedig, hogy az emberiség szellemi hanyatlásának korszakában születtem. Akkor találtam meg létem célját és értelmét, amikor felismertem az élet tiszteletének elvét, amely magában foglalja az erkölcsi világigenlést. Ez az én álláspontom, s ezért – az embereket rávezetvén arra, hogy önmagukról elgondolkodjanak, elmélyültebbé és jobbá tételükön szeretnék munkálkodni. Szemben állok a korszellemmel, mert az mélységesen megveti a gondolkodást.” (Albert Schweitzer: Életem és gondolataim) (cultura.hu)

Az egész emberiségért dolgozó utolsó polihisztorok egyike, Albert Schweitzer, a Nobel-békedíjas német humanista, orgonaművész, orvos-misszionárius, teológus és filozófus 146 évvel ezelőtt született ezen a napon.

Még húszéves sem volt, amikor elhatározta, hogy élete első harminc évét a tudománynak és a művészetnek, további életidejét az emberiség szolgálatának szenteli. Zenei tanulmányai mellett filozófiai és teológiai doktorátust szerzett. Amikor 29 éves korában tudomást szerzett arról, hogy Francia Egyenlítői Afrikában, a mai Gabonban orvoshiány van, beiratkozott az orvosi karra, majd 1913-ban, három diplomával a tarsolyában, feleségével az oldalán elhajózott Gabonba. Legfontosabb poggyásza egy orgonapedálos kis zongora volt. A trópusokon elsősorban a lepra és az álomkór gyógyítására törekedett őserdei kis kórházában. Német állampolgársága miatt az első világháború kitörésekor házi őrizetbe vették, majd 1917-ben feleségével együtt kitoloncolták és Franciaországba internálták őket. A háború végén megkapta a francia állampolgárságot, és visszatérhetett az immár Franciaországhoz csatolt Elzászba. Újra a strasbourgi Szent Miklós-templom lelkésze lett, orvosként dolgozott, közben Európa-szerte előadásokat és hangversenyeket tartott, hogy pénzt szerezzen őserdei kórháza újjáépítéséhez és fenntartásához. 1924-ben tért vissza a gaboni Lambarénébe, az őserdőben tamtamdobok adták hírül: ismét itt van a fehér doktor. Munkáját világszerte egyre többen támogatták, kórházában sok kitűnő orvos dolgozott. Schweitzer gyakran visszatért Európába, hogy előadásokat tartson, és orgonakoncerteket adjon, de 1939 és 1948 között az újabb világháború miatt Lambarénében maradt. A béke és a fegyverkezés, a nukleáris háború kérdéseiben is szót emelt.

Humanitárius munkásságáért 1952-ben Nobel-békedíjat kapott, a kitüntetéssel járó összegből telepet hozott létre a leprások számára. A "Nagy Fehér Varázsló" - ahogy Gabonban nevezték úgy vélte, hogy a technika fejlődése a 19. század közepétől párhuzamosan haladt az erkölcsök hanyatlásával. Véleménye szerint a technikai fejlődés árnyoldalait, embertelen hatásait csak a magas etikai kultúra egyenlítheti ki, csak ez akadályozhatja meg, hogy technikai hatalmunkat önmagunk és embertársaink ellen fordítsuk; az emberiséget csak egy etikai reneszánsz mentheti meg. Etikájához - a hindukéhoz hasonlóan - hozzátartozott minden élet, az állati és növényi lét tisztelete is. Életét több film is feldolgozta, legutóbb 2009-ben az Albert Schweitzer - Egy élet Afrikáért című német-dél-afrikai alkotás. (mult-kor.hu)

Rövid bemutató  a filmről:

        

Hollán Ernő

 

Szombathely nevezetes szülötte HOLLÁN ERNŐ (Szombathely, 1824. jan. 13. – Budapest, 1900. máj. 26.): hadmérnök, altábornagy, államtitkár, a Magyar Mérnök és Építész Egylet alapítója és első elnöke. Tanulmányait a bécsi hadmérnöki akadémián végezte. Fehértemplomnál és Szenttamás ostrománál kitűnt vitézsége miatt Kossuth őrnaggyá és hadmérnöki főnökké nevezte ki. Erődítési munkálatainak nagy szerepe volt Pétervárad védelmében. A szabadságharc bukása után internálták, majd börtönbe vetették. Kiszabadulása után, mint mérnök úttörő munkát végzett a talajjavítás terén, és szerepet vitt a dunántúli vasúthálózat kialakításában. Széchenyi döblingi bizalmas köréhez tartozott. 1867–70-ben közlekedési, 1970–72 között honvédelmi államtitkár volt. Jelentős szerepe volt a kiegyezés utáni közlekedéspolitika kialakításában, mely Budapest központi helyzetének megerősítésével Széchenyi elgondolásait kívánta követni. (jelesnapok)

Hollán Ernővel kapcsolatban egy érdekes történetet hozok a Vas megye története című előadások közül.

A „HARCOS" VÁLASZTÁSOK 1861

A szavazás ugyan a belvárosban, a Bálházban zajlott, de a zajos események már a Fő téren, a pártok gyülekezőhelyén megkezdődtek. Ez volt az első botrányos eset, éppen ezért egy kicsit az elkövetkezők mintája, így sok tanulsággal szolgált. Két 1848-as alapon álló személyt, a szombathelyi Hollán Ernőt és kőszegi Chernél Kálmánt jelölték, akik ráadásul barátságos viszonyban is voltak egymással, és becsületes vetélkedést akartak.

Ennek ellenére mégis verekedésbe fulladt az első, majd pedig a megismételt választás is, ráadásul utóbbi halálos áldozattal is járt. A valós ok, a város vezetésének és a megye tisztikarának szembenállása ekkor volt legjobban tapintható. Kőszeg először szembesült igazán azzal, hogy már nem önálló választóhely, hanem osztoznia kell e pozíción a környékkel. A megye - a város évszázados különállása miatt - ezt a helyzetet minden bizonnyal kicsit kárörömmel szemlélte, talán meg is akarta mutatni, hogy a várost végre maga alá gyűrheti. Mindenesetre a választókörzet mandátumát semmiképpen nem akarták átengedni a konzervatívnak tartott városnak, még akkor sem, ha annak jelöltje is 1848-as volt.

Az első fordulóban a - Hollán-hívek vörös, Cherneléi pedig zöld - tollakkal megjelölt szimpatizánsok a Fő téren egymástól nem messze gyülekeztek. Egy helyi tudósító szerint a vörösek egyik lovasa a zöldek közé lovagolt, és ki akarta szorítani őket. Ennek az lett a következménye, hogy a Chemel-hívek közül néhányan botokkal, késekkel szurkálni kezdték a lovat, amire persze verekedés tört ki,  és a Chernel-pártiak az ellenfelet „... gúnnyal, mocskos kifejezésekkel, illették, s rongyokkal, szalmacsutakokkal hajigálni kezdettek." Ekkor még sikerült lecsillapítani a szavazókat és egy ideig visszaállt a rend a Bálházban is. E békét azonban szertefoszlatta a bizottság elnöke által elrendelt kétórás ebédszünet. A hosszú várakozás alatt az állítólag „... nagymértékben bevett szeszes italok ..."  hatására minkét jelölt emberei betörtek a választási helyiségbe. A másik verzió szerint a zöldek elfoglalták ebédidő alatt az üresen álló termet, mert ők akartak szavazni, de a vörösök megpróbálták kiszorítani őket. A városi hajdúk csak a bizottság tagjait tudták kimenekíteni, ám miután a tömeget képtelenek voltak megfékezni, a megyei pandúroknak kellett közbeavatkozniuk.

A megismételt választásra 10 nappal az elsőt követően került sor. Hollán Ernő előre bejelentette, hogy nem fogadja el mandátumát, ha újabb verekedésre kerül sor. A választás délutánig nem hozott nagyobb összetűzést, de miután nyilvánvalóvá vált, hogy Chernél veszít, „... suhancok és nők ..."  támadtak a választókra.... A kirendelt 80 pandúr és 12 huszár kevésnek bizonyult a rend helyreállítására, így az elnök a helyben állomásozó katonaságot hívta segítségül. Miután lecsillapodtak a kedélyek, este 11 órára sikerült befejezni a szavazást. Hollán Ernő fölényes győzelmének bejelentése után a Chernel-pártiak ismét támadásba lendültek.. Egyes források szerint 12, mások szerint 18 ember - közöttük az egyik városi tanácsos és a városkapitány is - szenvedett sérülést, sőt Chernél Kálmán feljegyzései szerint egy halálos áldozata is volt a közelharcnak. Hollán beváltotta ígéretét, és lemondott mandátumáról. (Forrás: library.hungaricana.hu)