Madách Imrének, a 198 évvel ezelőtt a napon született írónknak, bár csak egy műve lett kiemelkedően fontos a magyar irodalomtörténetben, az olyannyira jelentőségteljesre sikeredett, hogy a szerzőt a magyar irodalomtörténet egyik legnagyobb alakjává tette.
Néhány érdekesség életéről és fő művéről,
Az ember tragédiájáról:
- 14 évesen már saját lapot indított öccseivel. A széles olvasókör a családtagokból állt.
- Hat idegennyelven beszélt: németül, franciául, szlovákul, angolul, latinul és ógörögül.
- Betegsége miatt a forradalmi időszakhoz nem sok köze volt és a szabadságharcban sem tudott harcolni.
- 1852-ben Kossuth halálraítélt titkárát, Rákóczy Jánost bújtatta, amiért egy évig raboskodott a pesti Újépületben. Rabságában írta meg Az ember tragédiája első változatát Lucifer címmel – krétával egy asztallapra.
- Több dráma után végül 1856 és 1857 között írta meg Az ember tragédiáját, melynek egyetlen változata maradt fenn. 1861-ben Arany Jánosnak mutatta meg művét, aki elismerősen nyilatkozott róla és felajánlotta segítségét. Összesen 5718 alkalommal javított a műbe, de ezek többsége helyesírási hiba volt. (tiz-érdekesség)
A Magyar Film 1939. november 11-i számában írta Varga István, hogyha még nem találták volna fel a hangosfilmet, akkor Az ember tragédiájának megelevenítésére fel kellene találni, mert a Tragédia előtt soha „semmiféle műalkotás nem egyesítette még magában annyira a tiszta irodalom és a tiszta filmszerűség egymástól legtöbbször egészen távolálló követelményeit, mint a mi Tragédiánk.” A szerző már ekkor feltételezte, hogy a film formanyelve át tud törni a tér és idő adta fizikai korlátokon, lehetővé téve akár azt is, hogy szabadon szárnyaljunk az őskor barlangrajzaitól a Falanszter múzeumáig, s egy pár óra alatt bejárjuk az emberiség történelmét a kezdetektől a végig. 2011-ben Jankovics Marcell animációjában vászonra álmodta a Tragédiát. Követte Madách vízióját, ahogy a történelmi események mellett filozófiai, természettudományos és kultúrtörténeti kérdések, irányzatok és eszmék, alakok és szimbólumok egész sorával szembesíti olvasóját.
Jankovics egy interjúban azt mondta, a 70-es években Orwell 1984-ét olvasva rájött, Madách mindent tud, amit érdemes tudni a világról, hiszen már a 19. században megírta – akkor még utópiának számító – jelenünket az emberiség nagy világtörténelmi és kultúrtörténeti enciklopédiájában. (irodalmijelen.hu)
A kötelező olvasmányok között e blogból
természetes, hogy eléred a drámai költemény szövegét. Most a NAVA (Nemzeti
Audiovizuális Archívum) elektronikus könyvtárba invitállak, ahol online
hozzáférhetőek a magyarországi közszolgálati csatornák és a legnagyobb
lefedettségű kereskedelmi televíziók magyar gyártású műsorai, a
Különgyűjteményben 100 magyar film és ami bennünket ma érint, Madách Imre: Az
ember tragédiája című művéből a Nemzeti Színház előadásának tévé változata: