Meghívó

"Hiszem, hogy amikor valaki könyvet olvas, a fejében megszületik a saját filmje, arcot teremt a szereplőknek, megrendezi a jeleneteket, hallja a hangokat, érzi a szagokat. És pontosan emiatt van az, hogy ha valaki megnézi a filmes változatát egy könyvnek, ami tetszett neki, mindig csalódottan jön ki a moziból, és mindig azt mondja: a könyv sokkal jobb volt".

Paulo Coelho


2021. január 20., szerda

Madách Imre és fő műve

 

Madách Imrének, a 198 évvel ezelőtt a napon született írónknak, bár csak egy műve lett kiemelkedően fontos a magyar irodalomtörténetben, az olyannyira jelentőségteljesre sikeredett, hogy a szerzőt a magyar irodalomtörténet egyik legnagyobb alakjává tette.

Néhány érdekesség életéről és fő művéről, Az ember tragédiájáról:

  • 14 évesen már saját lapot indított öccseivel. A széles olvasókör a családtagokból állt.
  • Hat idegennyelven beszélt: németül, franciául, szlovákul, angolul, latinul és ógörögül.
  • Betegsége miatt a forradalmi időszakhoz nem sok köze volt és a szabadságharcban sem tudott harcolni.
  • 1852-ben Kossuth halálraítélt titkárát, Rákóczy Jánost bújtatta, amiért egy évig raboskodott a pesti Újépületben. Rabságában írta meg Az ember tragédiája első változatát Lucifer címmel – krétával egy asztallapra.
  • Több dráma után végül 1856 és 1857 között írta meg Az ember tragédiáját, melynek egyetlen változata maradt fenn. 1861-ben Arany Jánosnak mutatta meg művét, aki elismerősen nyilatkozott róla és felajánlotta segítségét. Összesen 5718 alkalommal javított a műbe, de ezek többsége helyesírási hiba volt. (tiz-érdekesség)

A Magyar Film 1939. november 11-i számában írta Varga István, hogyha még nem találták volna fel a hangosfilmet, akkor Az ember tragédiájának megelevenítésére fel kellene találni, mert a Tragédia előtt soha „semmiféle műalkotás nem egyesítette még magában annyira a tiszta irodalom és a tiszta filmszerűség egymástól legtöbbször egészen távolálló követelményeit, mint a mi Tragédiánk.”  A szerző már ekkor feltételezte, hogy a film formanyelve át tud törni a tér és idő adta fizikai korlátokon, lehetővé téve akár azt is, hogy szabadon szárnyaljunk az őskor barlangrajzaitól a Falanszter múzeumáig, s egy pár óra alatt bejárjuk az emberiség történelmét a kezdetektől a végig. 2011-ben Jankovics Marcell animációjában vászonra álmodta a Tragédiát. Követte Madách vízióját, ahogy a történelmi események mellett filozófiai, természettudományos és kultúrtörténeti kérdések, irányzatok és eszmék, alakok és szimbólumok egész sorával szembesíti olvasóját.

Jankovics egy interjúban azt mondta, a 70-es években Orwell 1984-ét olvasva rájött, Madách mindent tud, amit érdemes tudni a világról, hiszen már a 19. században megírta – akkor még utópiának számító – jelenünket az emberiség nagy világtörténelmi és kultúrtörténeti enciklopédiájában. (irodalmijelen.hu)

A kötelező olvasmányok között e blogból természetes, hogy eléred a drámai költemény szövegét. Most a NAVA (Nemzeti Audiovizuális Archívum) elektronikus könyvtárba invitállak, ahol online hozzáférhetőek a magyarországi közszolgálati csatornák és a legnagyobb lefedettségű kereskedelmi televíziók magyar gyártású műsorai, a Különgyűjteményben 100 magyar film és ami bennünket ma érint,  Madách Imre: Az ember tragédiája című művéből a Nemzeti Színház előadásának tévé változata: