Meghívó

"Hiszem, hogy amikor valaki könyvet olvas, a fejében megszületik a saját filmje, arcot teremt a szereplőknek, megrendezi a jeleneteket, hallja a hangokat, érzi a szagokat. És pontosan emiatt van az, hogy ha valaki megnézi a filmes változatát egy könyvnek, ami tetszett neki, mindig csalódottan jön ki a moziból, és mindig azt mondja: a könyv sokkal jobb volt".

Paulo Coelho


2021. január 13., szerda

Hollán Ernő

 

Szombathely nevezetes szülötte HOLLÁN ERNŐ (Szombathely, 1824. jan. 13. – Budapest, 1900. máj. 26.): hadmérnök, altábornagy, államtitkár, a Magyar Mérnök és Építész Egylet alapítója és első elnöke. Tanulmányait a bécsi hadmérnöki akadémián végezte. Fehértemplomnál és Szenttamás ostrománál kitűnt vitézsége miatt Kossuth őrnaggyá és hadmérnöki főnökké nevezte ki. Erődítési munkálatainak nagy szerepe volt Pétervárad védelmében. A szabadságharc bukása után internálták, majd börtönbe vetették. Kiszabadulása után, mint mérnök úttörő munkát végzett a talajjavítás terén, és szerepet vitt a dunántúli vasúthálózat kialakításában. Széchenyi döblingi bizalmas köréhez tartozott. 1867–70-ben közlekedési, 1970–72 között honvédelmi államtitkár volt. Jelentős szerepe volt a kiegyezés utáni közlekedéspolitika kialakításában, mely Budapest központi helyzetének megerősítésével Széchenyi elgondolásait kívánta követni. (jelesnapok)

Hollán Ernővel kapcsolatban egy érdekes történetet hozok a Vas megye története című előadások közül.

A „HARCOS" VÁLASZTÁSOK 1861

A szavazás ugyan a belvárosban, a Bálházban zajlott, de a zajos események már a Fő téren, a pártok gyülekezőhelyén megkezdődtek. Ez volt az első botrányos eset, éppen ezért egy kicsit az elkövetkezők mintája, így sok tanulsággal szolgált. Két 1848-as alapon álló személyt, a szombathelyi Hollán Ernőt és kőszegi Chernél Kálmánt jelölték, akik ráadásul barátságos viszonyban is voltak egymással, és becsületes vetélkedést akartak.

Ennek ellenére mégis verekedésbe fulladt az első, majd pedig a megismételt választás is, ráadásul utóbbi halálos áldozattal is járt. A valós ok, a város vezetésének és a megye tisztikarának szembenállása ekkor volt legjobban tapintható. Kőszeg először szembesült igazán azzal, hogy már nem önálló választóhely, hanem osztoznia kell e pozíción a környékkel. A megye - a város évszázados különállása miatt - ezt a helyzetet minden bizonnyal kicsit kárörömmel szemlélte, talán meg is akarta mutatni, hogy a várost végre maga alá gyűrheti. Mindenesetre a választókörzet mandátumát semmiképpen nem akarták átengedni a konzervatívnak tartott városnak, még akkor sem, ha annak jelöltje is 1848-as volt.

Az első fordulóban a - Hollán-hívek vörös, Cherneléi pedig zöld - tollakkal megjelölt szimpatizánsok a Fő téren egymástól nem messze gyülekeztek. Egy helyi tudósító szerint a vörösek egyik lovasa a zöldek közé lovagolt, és ki akarta szorítani őket. Ennek az lett a következménye, hogy a Chemel-hívek közül néhányan botokkal, késekkel szurkálni kezdték a lovat, amire persze verekedés tört ki,  és a Chernel-pártiak az ellenfelet „... gúnnyal, mocskos kifejezésekkel, illették, s rongyokkal, szalmacsutakokkal hajigálni kezdettek." Ekkor még sikerült lecsillapítani a szavazókat és egy ideig visszaállt a rend a Bálházban is. E békét azonban szertefoszlatta a bizottság elnöke által elrendelt kétórás ebédszünet. A hosszú várakozás alatt az állítólag „... nagymértékben bevett szeszes italok ..."  hatására minkét jelölt emberei betörtek a választási helyiségbe. A másik verzió szerint a zöldek elfoglalták ebédidő alatt az üresen álló termet, mert ők akartak szavazni, de a vörösök megpróbálták kiszorítani őket. A városi hajdúk csak a bizottság tagjait tudták kimenekíteni, ám miután a tömeget képtelenek voltak megfékezni, a megyei pandúroknak kellett közbeavatkozniuk.

A megismételt választásra 10 nappal az elsőt követően került sor. Hollán Ernő előre bejelentette, hogy nem fogadja el mandátumát, ha újabb verekedésre kerül sor. A választás délutánig nem hozott nagyobb összetűzést, de miután nyilvánvalóvá vált, hogy Chernél veszít, „... suhancok és nők ..."  támadtak a választókra.... A kirendelt 80 pandúr és 12 huszár kevésnek bizonyult a rend helyreállítására, így az elnök a helyben állomásozó katonaságot hívta segítségül. Miután lecsillapodtak a kedélyek, este 11 órára sikerült befejezni a szavazást. Hollán Ernő fölényes győzelmének bejelentése után a Chernel-pártiak ismét támadásba lendültek.. Egyes források szerint 12, mások szerint 18 ember - közöttük az egyik városi tanácsos és a városkapitány is - szenvedett sérülést, sőt Chernél Kálmán feljegyzései szerint egy halálos áldozata is volt a közelharcnak. Hollán beváltotta ígéretét, és lemondott mandátumáról. (Forrás: library.hungaricana.hu)