Játék nem csak ballagóknak

Ma a virtuális ballagás napján játékra invitállak. 

A Berzsenyi Dániel Könyvtár online sorozatot indított 

Helytörténeti morzsák címmel. 

Régi lapok hasábjairól csemegézve Vas megyei, illetve szombathelyi tartalmakat osztanak meg, amelyeket elolvasva, játszani is lehet. A Helytörténeti morzsák megjelentetésekor mindig feltesznek egy kérdést az olvasásra javasolt cikkel kapcsolatban. A könyvtár újranyitásakor a helyes választ adók között pedig értékes könyveket sorsolnak ki. Igaz, már a 9. résznél tartanak, de szerintem még most is érdemes bekapcsolódni, játszani, vagy akár csak az érdekes események között csemegézni.

Milyen rövid cikkeket is olvashatunk? Pl.:

• Nemzetközi esküvő Szombathelyen 1938-ban
• A „sportherceg”megbukott villaépítési terve 1935-ben
• Két fagylaltos nem fér meg egy utcában1929-ben
• Marónisütőből dollármilliomos 1937-ben
• Vagy „A lenge öltözető beduin lányok fotóit megtarthatja, csak a sivatagot hozza vissza nekem.” Almásy László Ede Afrika-kutató kérése 1935-ben

Forrás: http://diakszogalanta.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=1208095

A ballagóknak egy verset küldök:

Szabó T. Anna: Útravaló

Bátorság. Indulj. Meg ne torpanj.

Ne kérdezd, hogy a célod hol van.

Köss könnyű kendőt, köss sarut.

Ki tudja, meddig visz az út.

Ha minden lépés élvezet,

tán mindegy is, hová vezet.

Csak lélegezz, csak lépj. És ennyi.

Szívdobogásra menni, menni.

Vidd, ami kell. Kevés elég.

A tűz, a föld, a víz, az ég.

Aki ismeri önmagát,

útvesztőiből is égre lát.

Nem baj, ha körbe-körbe jársz:

aki vár, úgyis rátalálsz.

Úgyis rád talál, aki vár:

az út kinyit, a pont bezár.

A labirintus közepe

csalogat, csábít befele:

puha, fészekmeleg, sötét.

Ki kit talál meg, az a tét.

Indulj. A többit rád hagyom.

A táska leng a válladon:

az ellensúlyról énekel,

miközben lelked égre kel.

Itt tart a földön: el ne szállj.

Vedd, vidd, vidulj! Menj, meg ne állj!

Ha messze jut, ha visszafut:

mindig magadhoz visz az út.

Föld napja

Pontosan 50 éve ünnepeljük e napon a Föld napját. Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, először 1970. április 22-én 20 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Húsz évvel később Denis Hayes és barátai látva már akkor az ökológiai válság jeleit: a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagosodást, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét stb. kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet. Országunk az elsők között csatlakozott, a felhívásra a környezetvédők 1990-ben megalapították a Föld Napja Alapítványt.

Egy nap a holnapért, a klímáért! Létünk alapja az élővilág változatosságának megőrzése – erre figyelmeztet a 30. magyar és az 50. világméretű Föld napja, melynek kiemelt témája maradt a biológiai sokféleség megőrzése is. Az emberiség túlterjeszkedése agyonnyomja a vadvilágot, túlfogyasztunk és túlterjeszkedünk, ezt jelzi évről évre a WWF Élő bolygó jelentése. Az emberiség beavatkozása a természet évezredes egyensúlyába veszélyezteti a vadonélők, köztük a beporzó rovarok, növények létét. A biológiai sokféleség csökkenésének 60%-áért étrendünk, pontosabban az állatok takarmánya felel. Sebezhetőségünkre figyelmeztetett a koronavírussal is a természet!

A Viasat Nature természetcsatorna számos alkalommal igyekezett már felhívni a figyelmet környezetünk védelmére, idén pedig a tudatos fogyasztás mellett kampányol.

A körülöttünk lévő természeti jelenségek Földre gyakorolt hatását április 22-én és 29-én 19:55-től a 24 óra a Földön című kétrészes dokumentumsorozat is erősíti, de David Attenborough-filmmel is találkozhatunk ebben az időszakban. A mindenki számára hasznosítható zöld tippek a UPC Direct weboldalán, sőt FB oldalán e műsorokhoz játék is kapcsolódik április 22. és 24. között.

A Jeles napok weblapon is megtaláljuk a Föld napja ünnepét, hiszen az oldal a kalendárium, a világi és egyházi ünnepek, a történelmi és egyéb évfordulók témakörében készült, virtuális szöveggyűjtemény és multimédia összeállítás.

Márai Sándor: Füveskönyv (részlet): Arról, hogy az ember része a világnak

„Az ember, mérhetetlen gőgjében és hiúságában, hajlandó elhinni, hogy a világ törvényei ellen is élhet, megmásíthatja azokat és büntetlenül lázadhat ellenök. Mintha a vízcsepp ezt mondaná: „Én más vagyok, mint a tenger.” Vagy a szikra: „Rajtam nem fog a tűz.” De az ember semmi más, mint egyszerű alkatrésze a világnak, éppen olyan romlandó anyag, mint a tej vagy a medve húsa, mint minden, ami egy pillanatra megjelenik a világ nagy piacán, s aztán, a következő pillanatban, a szemét- vagy a pöcegödörbe kerül. Az ember, testi mivoltában, nem is magas rangú eleme a világnak; inkább csak szánalmasan pusztulásra ítélt anyagok összessége. A kő, a fém is tovább él, mint az ember.”

Pontiac

1769-ben ezen a napon halt meg Pontiac indián törzsfőnök, az USA-ban megye, tó, város és autómárka névadója.

Életét számtalan romantikus regény örökíti meg. Pontiac (1720-1769 április 20.) Az egyik legtöbbet emlegetett indián törzsfőnök. A fehér betolakodók elleni küzdelemben vereséget soha nem szenvedett. Felkelése révén legendássá vált az indiánok és az európai telepesek között, két amerikai állam is várost nevezett el tiszteletére, de Pontiac nevét kapta a General Motors járműgyártó cég egyik népszerűbb autómárkája is.

Az indiánok ellehetetlenítését folytató brit tevékenységet, amely egyre kedvezőtlenebb árakat biztosított számukra a bőrök és prémek eladásakor és megvonta a lőfegyverek tartására vonatkozó engedélyt, ami nem csak a kereskedelem, de az alapvető élelmiszer megszerzésének is alapvető kelléke volt, Pontiac 1763-ra elégelte meg, és felkelést hirdetett az ottawa falvakban, mely hamarosan átterjedt Nagy-tavak vidékére is. Részletesebben egy RUBICON ONLINE-on elérhető cikkben:

Pontiac meggyilkolása

A TÖRZSFŐNÖKÖK című kanadai dokumentumfilm sorozat 3. része is A Pontiac-lázadásról szól.

A hatrészes sorozat a dokumentumfilm és dráma keveréke, amely életre kelti az észak-amerikai bennszülöttek, az Első Népek és vezetőik hatalmát, szellemét és titkait: Ülő Bika, Pontiac, Joseph Brant, Fekete Sólyom és Karámépítő története nem más, mint Kanada és az észak-amerikai kontinens története. A filmben megismerjük az egyszerre machiavellista és nemesszívű, egyszerre kegyetlen és naív, brilliáns és bátor vezetők életét.

Lehet-e köze a biológiai fegyvereknek Pontiachoz?

Amerikában 3 évszázadnyi háborúság során az európai telepesek kiszorították az indián őslakókat. Eközben tapasztalták, hogy az indiánok különösen fogékonyak a betegségekre. Néhány esetben a fertőzés szándékos terjesztésének gyanúját dokumentumok is alátámasztják. A Pontiac által vezetett felkelés során, 1763-ban delavárok ostromolták a Fort Pitt erődítményt. Az erőd főkönyvében a brit parancsnok gondosan könyvelte azon pokrócok pótlásának költségeit, melyeket a ”kórházi betegektől vittünk el azért, hogy az indiánokra terjesszük a himlőt”. A pokrócokat a törzsfőnököknek küldték ajándékba.  ( https://hu.wikipedia.org)

És végül egy regényt is ajánlok. Ha majd nem csak virtuálisan jutsz el könyvtárba, vagy esetleg otthon ott lapul a könyvespolcon?

ROBERTS KENNETH: ÉSZAKNYUGATI ÁTJÁRÓ című könyvéből kiderül, hogy Pontiac Nemcsak bölcs és széles látókörű ember volt, de varázsa alatt tudta tartani a függetlenségükre kényesen őrködő kisebb törzsfőnököket is. Képes volt arra, hogy összefogja az ellenséges nemzeteket. Eddig még egyetlen indián vezérnek sem volt annyi esze és tudása, hogy kitervezzen egy olyan hadjáratot, aminőt Pontiac szervezett 1763- ban, amikor két hét leforgása alatt elfoglalt az angoloktól egy egész sor erődöt:

Az izgalmas történelmi kalandregény a 18. század közepén, nagyobbrészt Amerikában játszódik. Az új világrész ekkor még teljes egészében gyarmat. Északi részén franciák és angolok harcolnak egymással, ugyanakkor - hol az egyik, hol a másik törzzsel szövetkezve - az indiánok visszaszorításáért is háborúznak. A Két főhős: Langdon Town, a hányatott életű, tehetséges fiatal festő Rogers őrnagy, az amerikai hőskorból való különös kalandor. Az angol Rogers csapata hihetetlen megpróbáltatások között katonai expedíciót vezet az úttalan, mocsaras, zuhatagos folyókkal teli Kanadában az indiánok ellen. A történetben kalandok és nehézségek, harc és menekülés váltogatják egymást. A cselekmény a második részben kiszélesedik: Langdon festő karrierjét, szerelmének, házasságának történetét, a szélhámos és a kiváló katona kétarcúságával rajzolt Rogers további sorsát, a Csendes-óceánhoz vezető folyami út - az Északnyugati átjáró - felfedezését tárja fel. A színhelyek Londontól az amerikai indián falvakig terjednek

Holokauszt

2001 óta minden évben április 16-án tartjuk a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.

A NEMZETI ÜNNEPEK ÉS EMLÉKNAPOK Facebook-oldalán és YouTube csatornáján tegnaptól az emléknaphoz kötődően elérhető  többek között: Németh Linda és Jakab Attila, a Holokauszt Emlékközpont történészeinek összefoglalója az emléknapról és a múzeumról; Mezei Mónika tanárnő rendkívüli történelemórája a magyar holokauszt emlékezetéről, vagy Klacsman Borbála történész beszélgetése Fahidi Éva írónővel, színésznővel, holokauszt-túlélővel. 

Április 16 és 23. között közzétételük alapján megtekinthető a SAUL FIA

Április 16 és 30 között pedig a Jób lázadása, valamint a SORSTALANSÁG.

A holokauszt szellemi veszteségeinek egyike RADNÓTI MIKLÓS. A harmincas évek végének, negyvenes évek elejének egyre nyomasztóbb, antiszemita légkörében is megpróbálta megőrizni méltóságát, továbbra is írt. Nem volt hajlandó elfogadni a bélyeget. "Zsidóságomat sohase tagadtam meg, írta 1942-ben. Magyar költő vagyok,...s nem érdekel..., hogy mi a véleménye erről a mindenkori miniszterelnöknek...Ezek kitagadhatnak, befogadhatnak, az én 'nemzetem' nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars büdös zsidó, hazám tájai kinyílnak előttem, a bokor nem tép rajtam külön nagyobbat mint máson, a fa nem ágaskodik lábujjhegyre, hogy ne érjem el a gyümölcsét. Ha ilyesmit tapasztalnék - megölném magam, mert másként, mint élek, élni nem tudok, s mást hinni és másképp gondolkodni sem." http://www.holokausztmagyarorszagon.hu

Radnóti Miklóst a bori munkatáborból hajtották nyugat felé, majd a Győr melletti Abda község határában 21 társával együtt kivégezték. 1946-os exhumálásakor találták meg a zsebében noteszét utolsó verseivel, melyek előrevetítették végzetét: „Tarkólövés. – Így végzed hát te is…” (Negyedik razglednica). Lapozgassunk a BORI NOTESZ  teljes facsimiléjében, ahol minden oldal alatt olvashatjuk a versnek a modern kiadásban szereplő szövegét.

Költészet napjára

Néhány nappal ezelőtt, április 11-én, a tavaszi szünet idején ünnepelhettük József Attila születésnapján a költészet napját.
Ezért ma két József Attila verssel jelentkezem. Az egyik mi más is lehetne, mint a Tavasz van. Hiszen a természet nem vesz tudomást a vírusról, ami bezárt bennünket, csak rövid időre engedi láttatni a az élet megújulását, tündöklését.

Költőnk Tiszta szívvel című versét Antonio Banderas előadásában spanyolul hallhatjuk, közben persze magyarul olvasva a művet.

Forrás mindkét esetben: youtube.com

Húsvét

A tavaszi szünet előtt egy utazásra hívlak. A húsvétot ünnepeljük néhány nap múlva, így a Húsvét-szigetre esett a választásom.

A Húsvét-sziget a Csendes-óceán délkeleti részén, Óceánia területén található (rapanui nyelven Rapa Nui), főleg a rajta fennmaradt mintegy 900 monumentális kőszobor (moai) révén híres. A lenyűgöző sziget néprajzilag Polinézia része, jogilag Chile tartománya 1888 óta. Nevét Jakob Roggeveen holland tengerészkapitánytól kapta, aki 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel.

A vulkanikus kőzetből kivájt, legendás szobrokat a 12. és a 16. század között készítették a polinéziai őslakosok. A kutatók úgy vélik, az ősök képmásai lehettek. Minden alkalommal, mikor a törzs egy fontos tagja meghalt, egy újabb szobrot emeltek a sziget lakói. A 887 monolit mind a parton, vagy a parthoz közel áll, a szigetet őrizve. A legnagyobb, „Paro” nevű fej tíz méternél is magasabb, és nyolcvan tonnát nyom. Részletesebben:

https://www.erdekesvilag.hu/a-husvet-sziget-legendas-szobrai-es-ami-alattuk-rejtozik/

És egy újabb weblap ajánló sem maradhat el. A hatalmas kőfejek elhelyezkedésének rejtélyét vajon hogyan fejtették meg a kutatók?

Cikk a Múlt-kor történelmi Magazinban

A tavaszi szünetre pedigJuhász Gyula: Húsvétra című versével köszönök el  és kívánok kellemes ünnepeket!

Tóték

Ma az egyik kötelező irodalom körül bolyongunk.
Örkény István drámáját olvasni a blog linkje segítségével már régóta lehet. De hol is kereshetünk még a műre, illetve szerzőjére? Elektronikus könyvtárba indulunk.

A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) 1998 tavaszán jött létre. Küldetése a legújabb kori és kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak átmentése a digitális korba, értékeinek megőrzésével, közvetítésével és népszerűsítésével.

A digitális könyvtár teljes életművekből épül fel. A DIA révén a kortárs magyar irodalom alkotásainak egyre bővülő köre, egységes adatbázisban, ingyenesen érhető el és ismerhető meg.

Örkény Istvánt a Digitális Irodalmi Akadémia 2014. szeptember 18-i ülésén választották a testület posztumusz tagjává.

A DIA oldalán megismerhetjük életrajzát, nemcsak olvashatjuk, de kereshetünk is digitalizált műveiben: Örkény István

A múltkor a Weöres Színház előadására invitáltalak. Most Örkény kapcsán a Szegedi Nemzeti Színház előadását ajánlom. Április 1-től 2 hétig megtekinthető feldolgozásukban a Tóték című tragigroteszk 2018. október 17-i előadásának felvétele.

Helytörténet

Ma Nagy Marcellnek, iskolánk 11/A osztályos, automatikai technikusnak tanuló diákjának gratulálok, aki a Magyar Hadtudományi Társaság A Hadtudomány Ifjú Tudósa pályázatán első helyezést ért el. Az én katonai példaképem témájú dolgozatában Hollán Ernő életét és tevékenységét dolgozta fel. A Vas Népében, illetve elektronikusan a vaol.hu oldalán olvashatunk róla:

Vas Népe cikk

Hollán Ernő városunk, Szombathely szülötte, akadémikus, hadmérnök, az MTA hadtudományi Bizottságának első elnöke, mind írásaival, mind közéleti tevékenységével sokat tett a magyar hadtudomány fejlődéséért. Az 1848-49-es szabadságharc idején a stratégiai fontosságú Pétervárad erődítési igazgatója volt. Erődítési munkálatainak köszönhetően a vár egészen a szabadságharc bukásáig kitartott. A bukás után visszatért városunkba, ahol rendőri felügyelet mellett a civil mérnökként tevékenykedett. 1867-től három évig a közlekedési minisztérium államtitkáraként az ország vasúthálózatának fejlesztésével foglalkozott. (https://cultura.hu/aktualis/hollan-erno-tortenete/)

Mikszáth Kálmán Cikkek és karcolatok című művében megismerhetjük államtitkárrá kinevezésének a történetét:

Mikszáth Kámán: Cikkek és karcolatok II.

Amennyiben a jelenlegi és történeti Vas megye történelmére, társadalmára, földrajzára, gazdaságára, kultúrájára és személyiségeire vonatkozó cikkeket, tanulmányokat keresünk, nagy segítség számunkra a Berzsenyi Dániel Könyvtár HELYISMERETI ADATBÁZIS-a:

Helyismeretei adatbázis

Káldy Lajos

Sok sok évvel ezelőtt iskolánkban tanított Káldy Lajos, aki a varázslatos szépségű magyar táj festőjének nevezi magát és akinek tegnap volt a 98. születésnapja. Puskás Galériánkban is többször volt kiállítása, de festményeit az interneten is megtekinthetjük. Amikor nálunk járt, mindig a festés iránti elkötelezettség és az élet szeretete áradt a szavaiból.
E sorokkal kívánok én is boldog születésnapot  neki és hogy e vírusterhes időben se veszítse el kedvét és alkosson addig, amíg csak ereje engedi.

Ahol, ha nem is virtuálisan, de az életművében csemegézhetünk és az életrajzát olvashatjuk:

Káldy Lajos weboldal

A Youtube-on pedig Miért szép címmel megtekinthetjük a vele készített filmet:

Hangoskönyvek

Ma még maradjunk a hangoskönyveknél. Egy újabb adatbázisra, elektronikus könyvtárra hívom fel a figyelmet.

Az MTVA Archívuma hangarchívumából több száz hangoskönyvet és komolyzenei művet tett online szabadon elérhetővé. A választékban szerepelnek kötelező és ajánlott olvasmányok, rádiójátékok, mesék, komolyzenei művek egyaránt. Meghallgathatjuk többek között az alábbiakat:  Ábel a rengetegben, Édes Anna,  Rómeó és Júlia, Sorstalanság, Árvácska, vagy a Rejtő több művét is. Kattints és kutakodj itt:

https://archivum.mtva.hu/radio/