Élménybeszámolók Erdélyből

Pataki László:

„Nagyon örültem a lehetőségnek, hogy Erdélybe utazhattam. Magammal vittem szuper fényképezőgépemet, hogy végig fotózhassam az utat. Már az út előtt is blogot készítettem, ahová az eddig készült képeket tettem. Most kíváncsian vártam, hogy tudok-e különleges pillanatokat, természeti látványokat megragadni. A programok közül a természeti tájak tetszettek a legjobban: a Tordai-hasadék a sziklákkal, a csordogáló patakocskával, rajta függőhidakkal, a Zsil völgyének szorosa, ahol a kanyargó út során jobb és bal oldalon található vízesések, a csodálatos őszi színekben pompázó erdők látványáról nem tudtam levenni a tekintetemet, folyton arra gondoltam, hogyan is lehetne megörökíteni mindezt. Kérésemre megállt a buszunk a legszebb vízesésnél, melyet több oldalról, ráközelítve is le tudtam fotózni. Természetesen kedvenc képeim között ez is szerepel a fotókiállításon iskolánk galériájában.

Balogh Máté:

Az erdélyi táborunk során megdöbbentő élményem volt testvériskolánk diákjaival való találkozás. Nem gondoltam volna, hogy ezek a velem hasonlókorú fiatalok milyen szépen beszélik közös anyanyelvünket tőlünk 1000 km-re egy más ország határain belül. Néha ugyan használtak számomra érdekes szavakat is pl. jöttök helyett jösztök, de örültem, hogy nyelvi akadályok nélkül megértettük egymást akkor is, és azóta is a Facebookon.

Nagy Dávid:

A legnagyobb élményem Vajdahunyad várához fűződik. Itthon is érdekel a harcművészet, szeretem kipróbálni magamat katonai tevékenységekben. Ezért nagyon örültem, mikor a várban nem csak a kiállításokat néztük meg, hanem a Hunyadi Lovagrend bemutatója után nyilazhattam és kezembe vehettem egy igazi kardot, sőt vívhattam is vele.

Doma Ernő:

Nagyon örültem, hogy utunk során eljutottunk Tordára a sóbányába. A sóbányászat történetének, a bányászok nehéz munkakörülményeinek megismerése mellett érdekes volt látni, hogy a sóbánya ma turisztikai látnivalóként és gyógyhelyként működik. Észrevétlenné teszik a gyógyulást a színház, a ping-pongozási, csónakázási lehetőség. Hihetetlen volt a bánya belsejében a több emeletnyi szintkülönbség, a sókicsapódások nyomai a korlátokon, falakon, a sózuhatag, vagy akár a visszhang.

Boros Bálint:

Fantasztikus volt számomra a Retyezát túra. A Déli-Kárpátok festői tájának látványa, a magashegység meredek oldalai mindörökre felejthetetlenek lesznek. Itthon a legmagasabb csúcs is csak 1014 m-es, még ott sem jártam. E tábor során viszont 1700 m-ig jutottam. Szeretnék mindenképpen visszamenni és a legmagasabbról letekinteni a Kárpátok vonulataira.

Erdélyben

2013 október 20-tól október 24-ig Nemzeti Tehetség Program pályázat keretében Erdélyben jártunk 15 diákkal, akik iskolánk 2/10/D gépi forgácsoló osztályának tanulói. Itthon a gyerekek előzetes ismeretekre tettek szert Erdély történelméből Bodó Judit tanárnőtől, Hunyad megye természetföldrajzából osztályfőnöküktől, Geröly Pétertől, az informatikai ismereteiket, prezentációik elkészítését pedig én segítettem. A Hegyek vonzásában - Hunyadiak örökében című programunkban testvériskolánk a Vajdahunyadi Műszaki Kollégium tanárai és diákjai is részt vettek. Együtt jártunk Vajdahunyad és Déva várában, a Tordai sóbányában és - hasadékban, a Retyezát Nemzeti parkban, a Szurdok szorosban. Hazatértünk után ppt, slide show és rövid videofilm bemutatásával beszéltek a tábor résztvevői osztálytársaiknak, érdeklődő iskolatársaiknak élményeikről, akik közben kóstolót kaptak az erdélyi ízvilágból. Az útról készített videofelvétel megnézhető innen: https://drive.google.com/file/d/0B34eao3sMjdWU0dXdnp5b05JdU0/edit?usp=sharing