Nagy Lajos kora szerint a Nyugat
nemzedékéhez tartozik, sokáig munkatársa, sőt egy időben főmunkatársa volt a
Nyugatnak, mégsem az ő körükből való: politikailag balra áll tőlük,
művészetében pedig a magyar szocialista irodalom egyik legfontosabb
előkészítője. S habár különböző műfajokban formált kitűnő műveket, irodalmi
rangja szerint egy nagy novellaíró nemzedék legnagyobb novellaírói között van a
helye.
Elsősorban és mindenekelőtt novellista
volt: igazi területe a karcolattól az elbeszélésig terjed. De mindig
kísérletező volt, írt hatásos színpadi műveket is, írt regényeket is,
amelyeknek novellisztikus részletei általában sikerültebbek, mint az egész
koncepció. Élete végén pedig belefogott önéletrajzába, amelyből két kötet
készült el, a második már csak halála után jelent meg. Nélkülük nem is lehet
igazán megérteni emberi-művészi fejlődését: ugyanolyan illúzió nélküli szemmel
figyeli magát, mint a külvilágot. Nagy Lajos 138 évvel ezelőtt ezen a napon
született. (A Magyar Irodalom Arcképcsarnoka)
Képtelen természetrajz című kötete Nagy Lajos karcolatainak legjavát tartalmazza. A karcolat - a rövid, néhány oldalas novella mellett - talán a legnagylajosibb műfaj, hiszen az író sajátos tehetsége éppen abban áll, hogy apróbb, az általános figyelmeket sokszor elkerülő tényekben tud rámutatni jellemző tartalmak megnyilatkozásformáira.
Most részleteteket olvashatsz A KUTYA címűből:
A kutya háziállat. Három fő részből áll,
úgymint: fej, törzs és végtagok. Ha ezen részek bármelyikét a kutyából
elvesszük, akkor a kutya elromlik, és többé sem nem szalad, sem nem ugat,
egyáltalán nem működik tovább.
Különféle kutyák vannak, úgymint:
pulikutya, komondor, vizsla, agár, szentbernáthegyi, újfundlandi kutya, öleb,
kis girhes, nagy dög, mopszli, nyakszli, vonító sühögér, kis kutya, nagy kutya,
tarka kutya, Sajó kutyám. (A kutyuskám az nem kutya, hanem, amint egy igen
kiváló természettudós földerítette, egy nő.)…
A kutya örömének az által ad kifejezést,
hogy a farkát csóválja. Ha pedig a farkát levágják, akkor a fejét csóválja.
A kutya valamennyi állat közt a
legértelmesebb. Igen tanulékony, például rövid néhány esztendős fáradozás után
már megérti a saját nevét, s ha azt hangosan kiáltják, a kutya dühösen ugatni
kezd, ami azt jelenti, hogy hagyják már békén…..
A kutyának veszedelmes betegsége a
veszettség, ami igen ragadós nyavalya, az ember is megkaphatja, és harapás
által terjed, mégpedig úgy, hogy vagy a veszett kutya harap meg egy embert,
vagy a veszett ember harapja meg a kutyát….
A veszettség ellen Pasteur nevű francia
orvos kitűnő szérumot talált föl, de a sintér és a cvikipuszi ellen ő sem
tudott még semmit kitalálni. ..
A kutyáról szóló eme tanulmány keretein
belül meg kell még emlékeznünk az ebzárlatról, amit plakátokon tesznek közhírré
a városban. A plakátok arra valók, hogy azt a kutyák elolvassák, és pontosan
betartsák. Azért helyezik el rendszerint az utcasarkokon….
Ha tetszett a részlet, NAGY LAJOS: KÉPTELEN
TERMÉSZETRAJZ ÉS MÁS KARCOLATOK című teljes művét elolvashatod a Magyar Elektronikus Könyvtárban.