Meghívó

"Hiszem, hogy amikor valaki könyvet olvas, a fejében megszületik a saját filmje, arcot teremt a szereplőknek, megrendezi a jeleneteket, hallja a hangokat, érzi a szagokat. És pontosan emiatt van az, hogy ha valaki megnézi a filmes változatát egy könyvnek, ami tetszett neki, mindig csalódottan jön ki a moziból, és mindig azt mondja: a könyv sokkal jobb volt".

Paulo Coelho


2021. március 11., csütörtök

Az első angol napilap

 

319 évvel ezelőtt ezen a napon jelent meg az első angol napilap: a Daily Courant.

A ma ismert napilap nem egyszerűen egy hírközlő médium. Ha végiglapozunk egy újságot, láthatjuk, hogy az egy információs-szórakoztató „csomag", melyben típusától függően (pl. bulvár, politikai, üzleti) különböző műfajok, rovatok kapnak helyet. A rádió, tévé és internet előretörésével az újságok feladata egyre inkább a legfrissebb hírek és adatok közléséről (ill. mellette) a mélyebb elemzések, tematikus összeállítások felé tolódik el. Legfontosabb szerepe továbbra is a kormány cselekedeteinek és a politikai életnek a figyelése lesz.

A nyugati világ történetének első rendszeres írott hírszolgálatát a római birodalomban szervezték. Naponta jelenlek meg a városszerte terjesztett kézírásos „akták", melyek „kormánypárti lapok" voltak. Az első Acta Diurna i.e. 59-ben Rómában jelent meg Julius Caesar rendeletére és legalább i.sz. 222-ig megjelentek. Hírt adtak politikai gyűlésekről, perekről, a katonaság csatározásairól, kivégzésekről. Egyetlen példányuk sem maradt fenn.

Az első nyomtatott újságot Kínában adták ki. Az első ilyen kormány által megjelentetett „tipao"-t a Han dinasztia (i.e. 202-i.sz. 221) alatt a tisztviselők körében terjesztették, első nyomtatott példányaik pedig a Tang dinasztia alatt (618-906) készültek.

Az első európai újságok szűk körben terjesztett kéziratos levelek voltak. Az 1400-as évek német kéziratos lapjainak szenzációs hírei közt sok az erdélyi szászok ellen elkövetett attrocitásokról számolt be. Az elkövető: Drakula volt...

Az első nyilvános lapok Velencében jelentek meg az 1530-as években, s áruk egy gazetta volt, innen a hírlapok későbbi neve (gazette). Egészen Londonig eljutottak a velencei lapok.

Az első nyomtatott újságlevelek a könyvnyomtatás feltalálása után 20-30 évvel jelentek meg. Ezek az alkalmi újságlevelek (Newe Zeitung, occasionell, aviso) egylapos, egy hírt tartalmazó nyomtatványok voltak

A napilapok megjelenését több tényező is elősegítette: az olvasástudás elterjedése, a nemzetek és nemzeti piacok kialakulása, a postaszolgálat fejlődése, a városiasodás, és a megfelelő technológiák létrejötte. Az első európai napilap a lipcsei Einkommende Zeitung volt 1650-ben.

Az első, megjelenésében is újságszerű kiadvány 1665-ben a The London Gazette volt. 1702-ben a The Daily Courant (London) volt az első sikeres angol napilap, melyet több tucatnyi másik utánzott a következő évtizedekben. Ez politikai híreket adott, kommentár nélkül. Szerkesztői azon az állásponton voltak, hogy a híreket kommentár nélkül érdemes közölni, hiszen aki tájékozódásra, információszerzésre adja a fejét, attól elvárható annyi ész, hogy véleményt tudjon nyilvánítani az általa olvasottakról. 

Továbbiakat olvashatsz A nyomtatott sajtó nemzetközi története és Az újságírás története című cikkekben. Angolul tanulóknak az alábbi videót is ajánlom: