A tegnapi Nemzeti ünnepünk kapcsán ma Hungaricana
könyvtárból ajánlom a Forradalom és szabadságharc Vas megyében című kiadványt,
melyből részletek következnek most:
A (március 15-i) pesti események híre
gyorsan eljutott Vas megyébe is. A március 17-én tartott közgyűlés kifejezte
óhaját, hogy a Pozsonyban hozott törvények a királyi szentesítés után
mihamarabb kihirdettessenek. A megyei vezetés számára az igazi kihívást a
politikai struktúra átalakítása, és a jelentkező társadalmi feszültségek
lecsillapítása jelentette. Még a forradalom első napjaiban megválasztották
Széli József első alispán elnökletével a közbiztonságra ügyelő választmányt,
amely a forrongó nép lecsillapítása érdekében azonnal elrendelte az úrbériség
és a papi tized eltörlését, valamint a közteherviselés bevezetéséről szóló
törvénytervezet kinyomtatását, de azért száz fővel megemelték a pandúrok számát
is. A magyar, német és horvát ajkú lakosság között ellentétek feszültek, a
felszabaduló jobbágyok és a földbirtokosok viszonya egyre jobban elmérgesedett.
Súlyosbította a megye gondjait a jobbágyfelszabadítás és közteherviselés miatt
méltatlankodó nemesség, a váltópénz hiánya, az akadozó ellátás, valamint az,
hogy a megyében állomásozó katonaságot a bécsi forradalom leverésére
vezényelték. Hiába ostromolta Széli József a nádort, a Helytartótanácsot majd
magát Batthyányi is, pénz és katona sehonnan sem érkezett.
Batthyány Lajos már a március 19-én
küldött leiratában felszólította a megyét, hogy mihamarabb állítson fel
ideiglenes nemzetőrséget a vagyon- és közbiztonság fenntartása érdekében. A
nemzetőrség szervezése március végén még nagyon kezdeti állapotban volt.
Egyedül Kőszeg rendelkezett rendesen kiképzett és felszerelt őrsereggel,
amelynek tagjai készen állottak arra, hogy a megalakuló nemzetőrséggel együtt
teljesítsenek őrszolgálatot, amely Preuszler Antal vezetésével derekasan
megállta helyét az április 9-ei zavargások alkalmával. …
Az 1848 nyarára az erősödő horvát mozgalom
miatt megnőtt a támadás veszélye. A kormány a Dráva mentén a reguláris haderő
és a dunántúli nemzetőrség egységeiből védővonalat hozott létre. A védelem
megerősítésére 10 honvéd zászlóalj felállítását tervezték, melyek közül a 7.
székhelye Szombathely lett. A toborzással megbízott Sághy Mihály
személyiségének és a megye lakossága adományainak köszönhetően a zászlóalj
május 16. és június 11. között fel is állott. Szemere Bertalan utasítása
értelmében azonban a megyének még egy 3000 fős nemzetőrséget is ki kellett
állítania és a Drávához küldenie. Vas megye elöljárói úgy gondolták, hogy ezt a
létszámot toborzással biztosítani tudják, de június 26-ára kiderült, hogy a még
hiányzó 1300 főt csak a nemzetőri összeírások alapján, sorshúzással lehet
kiállítani. Júliusra összeállt a 3000 fős kontingens, melynek parancsnoka Vidos
József lett. …
Teljes terjedelmében itt olvashatod: Forradalom
A szombathelyi márciusi események felidézésére Katona Attila történész segítségével egy történelmi sétát is tehetsz velem városunkban: