... a képzett emberek a jóslatokat a homályosság ellenére is megfogják érteni.”
Az emberi gondolkodás történetében mindig
is kiemelt szerepet játszottak azok a teóriák és próféciák, amelyek a
civilizáció jövőjével kapcsolatos kérdésekre keresték a választ.
Michel de Nostredame, vagy reneszánsz,
latinosított nevén Nostradamus – Ráth-Végh István szavaival élve – az újkori
történelem egyik legrejtélyesebb embere. Az 1503. december 24-én a
franciaországi Saint Rémy-ben született Nostradamus a családi tradíciókat
folytatva, 1529-től orvosként praktizált. A korabeli feljegyzések szerint
Nostradamus rendkívül nagy tudású, jól képzett orvos volt. Elsősorban az
1529-es, illetve az 1544-ben kitört pestisjárvány során tanúsított önfeláldozó
gyógyító tevékenysége alapozta meg hírnevét.
Általában éjszaka, és a kandalló tüzébe
nézve keletkeztek a látomásai. Feljegyzései szerint alkalmanként – mindig
éjszaka – „megszűnt körülötte a világ”, és a kandalló tüzébe nézve fura víziók
jelentek meg lelki szemei előtt, különleges eseményekről és emberekről.
A látomásait – amelyeket a jövő
üzeneteinek vélt – mindig gondosan leírta, és megpróbálta kikövetkeztetni, hogy
mit jelenthetnek, illetve mikor és hol fognak megtörténni a jövő furcsa képek
formájában megjelenő eseményei.
Nostradamus saloni látomásait „A próféciák”
címen először 1555-ben adták ki nyomtatásban, mely után sokan ellenséges
szemmel nézték az eretnekségnek bélyegzett jövendőmondó tevékenységét.
Munkásságáról bővebben: Elter Tamás: Lángnyelvek között látta a jövőt Nostradamus című cikkében olvashatsz.
Mindazok,
akik olvassák e verseket,
hozzájuk ne értelem nélkül közelítsenek.
A
bolondok s barbárok is értők lehetnek,
de
tudni csak az fog, kit szeretnek a szentek.
Neked,
ki a jövőt megismerni vágyod,
egyet,
csak egyet tanácsolhatok:
ne
akarj mindent tudni, mert az fájhat,
a
bölcsesség sokszor vérengző állat.
De
ha mégis ezt, ezt akarod,
tárd
ki a könyvet, s megkapod.
Olvass,
de ne csak a szemeddel –
értő
ésszel, kitárt szíveddel.
Ha
kristály vagy, tiszta szeplőtlen,
megtudhatod
talán, mi lesz a jövőben.
A Próféciák tíz Centuriájának összesen
ezer négysorosa közül több is beteljesült, míg mások nem. Jelentős részük
viszont annyira homályos (esetleg éppen Nostradamus szándéka szerint), hogy
lehetetlenség belőlük bármit is kikövetkeztetni. A bevált jóslatok közé
sorolható a Népszövetség felbomlásáról szóló (I./47.), az iráni sah elűzését
(I./70.), valamint a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadást megjövendölő
(II./6.) négysoros. “Nem jött be” viszont az a jóslat, amely szerint Napóleon
“a XIX. század elején megszállja Angliát, és hosszú ideig uralkodik majd a
szigetországban”.
(Ráth-Végh István: A varázsvessző, Rejtélyek és talányok) Forrás:cultura.hu