Darwin: A fajok eredete

 „A túlélés nem a legerősebb, de nem is a legintelligensebb fajnak adatik meg, hanem annak, amelyik leginkább képes alkalmazkodni a változásokhoz.”

(Charles Darwin)

 Charles Darwin világhírű műve: A fajok eredete, melyben a brit tudós lefektette az evolúció és a természetes szelekció elméletének alapjait 1859. november 24-én jelent meg nyomtatásban A könyv, mely a földi élet sokszínűségét egyetlen közös ősre vezette vissza, 1872-ig összesen hat kiadást ért meg, a benne foglalt tézisekkel pedig a történelem egyik legnagyobb hatású alkotása lett. (Megjelenik A fajok eredete. In: Rubicon)

Darwint már az iskolában is élénken érdekelte a természetrajz. Hosszú sétákon behatóan megfigyelte környezetét, és közben növényeket gyűjtött. Gyakran merült el apja könyvtárának egy-egy kötetében. Orvosi tanulmányai idején vizsgálni kezdte a tengerparton található élőlényeket. A geológiában megismerkedett a neptunisták nézeteivel, hogy a Föld felszíni alakzatait a víz formázta, de hallott a plutonistákról is, akik szerint a változások mozgatóereje a hő volt.

Darwin az 1859-ben megjelent művében még nem használta az „evolúció” szót. Ezt először az 1871-ben megjelent Az ember származása és a nemi kiválasztás ímű könyvében használja. A széles körben elterjedt tévhittel ellentétben pedig a darwini evolúció nem foglalkozik az élet eredetével. (wikipedia)

Darwin monumentális műve másfél évszázad alatt semmit sem veszített az időszerűségéből. A művelt ember könyvespolcának szinte kötelező darabjaként még mindig az élő természettudományos műveltség fontos része. Sikerének titka egyrészt az, hogy a mű átfogó érveléssel mutatja meg az okokat, amelyek alapján a tudomány a fajok leszármazással való keletkezésére következtetett. Másrészt, ahogy Darwin maga mondja, a könyv ,….egyetlen hosszú gondolatmenet", olyan egymást támogató elemek láncolata, melyek földrajzi, geológiai, ásványtani, őslénytani, rendszertani, örökléstani, embriológiai és más részletekből állnak össze., az evolúció kérdését a mai napig izgalmassá és továbbgondolásra is érdemessé teszik.

 Az Élet és Tudomány egyik cikke felteszi a kérdést: Megoldódott Darwin dilemmája?

Ausztrál kutatóknak ugyanis elsőként sikerült megbecsülni az evolúciós fejlődés ütemének felgyorsulását a kambriumi (népesség)robbanás időszakában, amikor – legalábbis a fosszíliák tanúsága szerint – nagyon rövid, legfeljebb 20 millió évnyi idő alatt hirtelen új fajok sokasága jelent meg a Földön, köztük a ma is ismert fontosabb törzsek legtöbbjének első képviselői. Az 540 millió évvel ezelőtt kezdődött és 520 millió évvel ezelőttig tartó robbanásszerű fejlődés magának az evolúciós elmélet kiötlőjének is komoly gondot okozott, amely Darwin dilemmája néven híresült el, s az elmélet ellenfeleinek fő érveként szolgált. Az Adelaide-i Egyetemen kutató biológiaprofesszornak tanulmánya úgy tűnik, végre választ ad a kérdésre.

 A Magyar Elektronikus Könyvtáron keresztül akár a teljes művet is elovashatod:

CHARLES DARWIN: A FAJOK EREDETE