Meghívó

"Hiszem, hogy amikor valaki könyvet olvas, a fejében megszületik a saját filmje, arcot teremt a szereplőknek, megrendezi a jeleneteket, hallja a hangokat, érzi a szagokat. És pontosan emiatt van az, hogy ha valaki megnézi a filmes változatát egy könyvnek, ami tetszett neki, mindig csalódottan jön ki a moziból, és mindig azt mondja: a könyv sokkal jobb volt".

Paulo Coelho


2014. március 11., kedd

Csillagászkodjunk : melyik a Naprendszer legnagyobb holdja?

A Ganümédész a legnagyobb hold az egész Naprendszerben. Átmérője 5262 kilométer: mérete alapján akár bolygóként is besorolható lenne, mert nagyobb a Merkúrnál és a Plútónál. A Holdon kívül az egyetlen olyan égi kísérő, amely ideális körülmények között akár szabad szemmel is látható a Földről. Ugyancsak egyedülálló a tekintetben is, hogy az egyetlen hold a Naprendszerben, amely saját mágneses térrel rendelkezik.

Felfedezőjének Galileo Galileit tartják. Az olasz természettudós 1610-ben jegyezte fel létezését a többi Galilei-holddal - az Ióval, az Európével és a Kallisztóval - egyetemben.

Tudósok egy csoportja az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Voyager- és Galileo-programjának keretében készült felvételek felhasználásával alkotta meg a Ganümédész átfogó térképét. A maga nemében ez az első olyan teljes geológia térkép, amely a kisbolygóövön túli gázóriások valamelyik holdját ábrázolja.

A görög mitológia szerint:
Zeusz és Ganümédész
Ganümédész trójai herceg volt, akinek a teste arany fényben csillogott. Apja: Trósz trójai király, anyja: Kallirhoé nimfa. Ganümédész apja nyáját legeltette az Ida-hegy erdős lankáin, amikor Zeusz, elbűvölve rendkívüli szépségétől sas képében elragadta, felvitte az Olümposzra, és megtette égi pohárnoknak. Amikor Ganümédész szülei látták, hogy a fiukat elrabolták, sírásra fakadtak. Zeusz, hogy a szülőket kiengesztelje nekik ajándékozta a világ legszebb paripáit (aranyos fogatot), vagy egy aranyos szőlővesszőt, mely Hephaestus műhelyében készült. Továbbá felhelyezte Ganümédészt az égre a csillagok közé, mint a Vízöntő csillagképet, az ambróziát keverő csészéje a Krater csillagképpé alakult, az őt elraboló sas pedig a Sas csillagkép lett.


Könyvtárunkból kölcsönözhető :
Csaba György Gábor (1948-)* : Ifjú csillagászok kézikönyve. Bp. : Tankvk., 1991 .
Hédervári Péter* : Amiről a Hold mesél. Bp. : Minerva, 1969.
Herrmann, Joachim:Csillagászat. {Bp.} : Atheneum, {1999}
Herrmann, Joachim* : Hamis világképek : Csillagászat és babona. Bp. : Gondolat, 1966 .
Ponori Thewrewk Aurél: Csillagok a Bibliában : a Biblia a csillagászat fényében . - Budapest : Tertia, 1993 .
Szécsényi-Nagy Gábor: A naprendszer parányai : Az üstökösök kutatásáról.Bp. : Gondolat, 1986.

A szakirodalom mellett Galileiről ajánlok egy regényt is, csak egy kattintás és már olvashatod: Vekerdi László: Így él Galilei