Meghívó

"Hiszem, hogy amikor valaki könyvet olvas, a fejében megszületik a saját filmje, arcot teremt a szereplőknek, megrendezi a jeleneteket, hallja a hangokat, érzi a szagokat. És pontosan emiatt van az, hogy ha valaki megnézi a filmes változatát egy könyvnek, ami tetszett neki, mindig csalódottan jön ki a moziból, és mindig azt mondja: a könyv sokkal jobb volt".

Paulo Coelho


2015. február 5., csütörtök

Sosem késő

Nagyon régen jelentkeztem, a sok elfoglaltság miatt a blogon most kezdődik az új 2015-ös év.
Két érdekes történetet szeretnék megosztani. Az egyik a Blikk.hu oldalán volt olvasható:

Somerset — 65 év múlva vitte vissza a könyvtári könyvet egy angol lovag, mellé azonban lovagias ajándékot adott.
Sir James Tidmarsh A hírszerző című könyvet még 17 évesen kölcsönözte ki az iskolai könyvtárból, s azóta nála volt. Mindezt azonban elnézték neki, mert kifizette a „büntetést", az igazgatónak hálából egy közel 600 ezer forint értékű csekket nyújtott át, hogy vegyenek belőle még több könyvet a tanulóknak. A nyugdíjas üzletember állítólag takarítás közben talált rá a könyvespolcán.
– Nem gondolnám, hogy Sir Tidmarsh azóta nem takarított... Azt mondta, úgy talált rá, hogy kinyitotta, és benne volt az iskolánk a pecsétje, így döbbent rá, hogy ezt még tinédzserkorában vette ki tőlünk – mondta a Daily Newsnak Neil Longstreet igazgató.


A másik történet a Budai Nagy Antal Gimnáziumból származik:
20 éves érettségi találkozóra mentek vissza az iskolába az egykori diákok. Az egyik férfi akkor vitte vissza József Attila összes verseit. Azt mondta: annyira szerette a költőt, hogy nem tudta nélkülözni, de most vett magának egy új kötetet.
A könyvön látszott a szeretet-használat, az OLVASÁS: megviselt, itt-ott beleírt, jegyzetelt. Csodálkozott is a kolléganőm, hogy visszaadja ifjúságának egy darabját...