John Milton

 

„Ne félj! Hol bölcsesség s erő együtt van, ott semmi sem reménytelen nehéz!”

 Milton, az egyetemes reformáció egyik legnagyobb költője, Shakespeare után a legjelentősebb angol költő, az angol polgári forradalom harcosa 412 évvel ezelőtt ezen a napon született Londonban. Tudatosan készült költői hivatására: hallatlan műveltséget szerzett, korának legműveltebb emberei közé tartozott, s egyaránt kitűnően ismerte a kortársi irodalmat, az ókori klasszikusokat és a Bibliát. Nem véletlen, hogy mindkét főműve a hagyományokhoz kapcsolódik, bibliai témát dolgoz föl klasszikus formákban.

"A külföldi levelezések titkára" - az angol polgári forradalom idején, Cromwell irányítása alatt a köztársasági kormányban ez volt a hivatalos címe annak, akit manapság külügyminiszternek mondunk. Milton 17 évig ezt a méltóságot töltötte be. "Az elveszett paradicsom" egyike az eposztörténet legfeledhetetlenebb alkotásainak. De lírai verseivel is múlhatatlan klasszikusa az angol irodalomnak, noha lírai verseinek jó részét nem is angolul, hanem latinul, olaszul, görögül írta. Szeme 43-44 éves korában rohamosan romlani kezdett, és rövid idő alatt teljesen megvakult. Akkor még főhivatalnok volt. Nagy lelkierővel viselte a tragédiát, politikai feladatát mindvégig ellátta. A forradalmi kor bukásával megszűnt az ő méltósága is. Vakon és nyomorogva diktálta áldozatos leányának fő műveit: az "Elveszett paradicsom"-ot és a "Küzdő Sámson"-t. (mek.oszk.hu)

Munkácsy Mihály: Milton

 Csaknem 400 évvel az után, hogy 1623-ban kiadták, William Shakespeare műveinek első gyűjteményét, az Első fóliót, a Cambridge Egyetem irodalomtörténésze szenzációs leletre vélt bukkanni. Több kutató úgy gondolja, hogy az egyik másolat korai gazdája nem más volt, mint John Milton, az Elveszett paradicsom 17. századi szerzője – aki ráadásul több száz elmés megjegyzéssel látta el a szöveget.

A rejtélyes olvasó azonosítása kutatók szerint a modern idők egyik legfontosabb irodalmi felfedezése lehet.

Az Első fóliót hét évvel Shakespeare halála után adták ki. Ha ez a kiadás elveszett volna, Shakespeare 18 drámája vált volna az enyészet martalékává, köztük olyan remekművek, mint a Macbeth vagy A vihar. Az Első fólióból nagyjából 750 példányt nyomtattak, ebből 233 fenn is maradt a gyűjtők nagy örömére, akik még a kéziratok viszonylagos bősége mellett is hajlandóak 1,87 millió fontot (több mint 700 millió forintot adni) egy-egy darabért. (qubit.hu)

A MEK-ből most Miltontól A küzdő Sámson című műve hangoskönyv változatát ajánlom:

A küzdő Sámson

Biblitheca Ambrosiana

 

Milánó világhírű könyvtára az BIBLIOTHECA AMBROSIANA, amelyet 1607-ben Frederico Borromeo bíboros alapított. A könyvtárat Milánó védőszentjéről Szent Ambrusról nevezték el.

A könyvtárnak otthont adó palotát a 17. század elején építették, mely a barokk teremkönyvtárak egyik legjellegzetesebb példája. A gyűjtemény alapját az ún. Pinelli-gyűjtemény és Bobbioból származó kéziratok alkotják.

Az 1609. december 8-án felavatott Ambrosiana Könyvtár volt az egyik legkorábbi könyvtár, amely hozzáférést biztosított mindenki számára, aki tudott írni és olvasni, Európában másodikként lett nyilvános könyvtár.

A szabályzat szerint a könyvtárat egy prefektus vezette, aki mellet tudós kollégium működött. A könyvtár prefektusa volt többek között Ludovico Antonio Muratori és a későbbi XI. Pius pápa is.

Federico bíboros multikulturális jelleget adott a könyvtárnak, gyűjteményei több mint egymillió nyomtatott kötetet számlálnak, közel 40 000 kézirat (köztük a Codex Atlanticus és a legfontosabb olasz, latin, görög, arab, szír, etióp (és még sok más); létező kéziratok egy része, 12 000 rajz (többek között Raphael, Pisanello, Leonardo és más neves mesterek alkotásai); 22 000 metszet; és más egyedi ritkaságok (régi térképek, zenei kéziratok, pergamen és papiruszok).

Kéziratai között megtalálhatóak Homeros Ilias Picta című, kézzel festett fóliánsával, Vergilius kódexe, amely valaha Petrarca birtokában volt.

Gazdag rajzgyűjteményében Leonardo, Bellini, Lotto, Dürer, Raffaelo, Tiziano és Guardi, valamint Caravaggio festményei láthatók. 

Az Ambrosiana ingyenes és nyílt hozzáféréssel rendelkező digitális könyvtárát folyamatosan frissíti az alapító, Federico Borromeo bíboros híres kifejezése, ad publicum commodum et utilitatem (" közjóért és hasznosságért") szellemében. 

                                               Digitális könyvtár

A filozófiával, a keresztény teológiával és más vallásokkal foglalkozó szövegek sajátos gazdagsága, valamint az ókori és modern irodalom széles skálája miatt az Ambrosiana valóságos kincsesláda, amely ma is elbűvöl bennünket.

Ha kedved van, tegyél velem egy virtuális túrát !

 

Virtuális túra

A kormányozható léghajó feltalálója

160 évvel ezelőtt 1850. december 7-én Keszthelyen született Schwarz Dávid. Iskolái után erdészetnél dolgozott. Érdeklődése az erdőkitermelésen használt gépek nyomán fordult műszaki kérdések felé. Első léghajóterveit a bécsi hadügyminisztérium elutasította, ezután az orosz kormánynak ajánlotta fel azokat. 1892-től két évig Szentpéterváron dolgozott, de hiába költött el 77 ezer rubelt, a hidrogén töltését nem tudta megoldani.

1895-ben Berlinbe települt át, merev rendszerű, könnyűfémből épített kormányozható léghajója felkeltette a porosz hadügyminisztérium érdeklődését is. Pénzt azonban nem adtak rá, mert a találmányt katonai célokra alkalmatlannak találták. Schwarz ötlete volt a merev alumínium váz és az erre feszített szivar alakú, vékony alumíniumlemezzel borított, hidrogénnel töltött hajótest is. A léghajót és a gondolát kötelek helyett szilárd rudakkal kapcsolta össze, a töltést gázrekeszek segítségével tette biztonságosabbá, a három légcsavar meghajtását négyhengeres, vízhűtéses robbanómotor biztosította.

Schwarz a léghajózás valamennyi alapvető kérdését megoldotta, 1896. októberi első repülési kísérlete

csak a nem megfelelő tisztaságú, így elégtelen felhajtóerejű hidrogéngáz miatt vallott kudarcot. Mire azonban az ipar megfelelő minőségű gázt tudott előállítani, Schwarz Dávid 1897. január 13-án Bécsben meghalt. A munkálatok utolsó részleteit özvegye irányította. A magyar feltaláló szerkezete 1897. november 3-án tette meg első és egyben utolsó próbarepülését Berlinben, a tempelhofi repülőtéren. A 3500 kilós jármű egy perc alatt 100 méterre emelkedett, majd 400 méteres magasságot ért el. Az erős szél miatt azonban le kellett ereszkednie, emiatt a pilóta hirtelen túl sok hidrogént engedett ki a ballonból. A gép zuhanni kezdett és a földhöz csapódott.

A közönség soraiban ott volt Ferdinand Zeppelin gróf, aki a bemutató után Schwarz Dávid özvegyétől megvette a léghajó összes szabadalmát, és ezek alapján alkotta meg a róla elnevezett léghajótípust. 1900-ban sikerült először merev testű, kormányozható léghajót építenie.

A Schwarz-féle léghajó alakra és szerkezetre az 1914 körül szolgálatba állított Zeppelin-féle gépek elődjének tekinthető. Források: a mult-kor.hu és a cultura.hu cikkei.

Költőim

 

A megszokott kulturális kikapcsolódásról, az élményekkel való feltöltődésről jelenlétünkkel egy ideig le kell mondanunk. A színházak, mozik azonban szeretnének kapcsolódni a közönséggel és egy számukra is ismeretlen útra lépve online előadásra invitálnak bennünket.

Így tesz a TISZApART mozi stábja is ebben az új helyzetben streaming koncertekkel, közvetítésekkel. Szokatlanul varázslatos módon, de a nappalikba csempészik a dallamokat, verseket, gondolatokat.

Ma este először jelentkezik be élőben Boggie Költőim estje Szolnokról Grecsó Krisztiánnal. Az est a Költőim fantázianévre hallgat, mely név megidézi a budapesti Magvető Café szobakoncert sorozatát.

Az Irodalmi-zenés online estre, mint az őszi-téli pandémia idején valamennyi online előadásra belépőjegyet kell vásárolni. De, ha érdekel, Boggie facebook oldalán keresztül megteheted.

A CULTURA Magazin oldaláról egy verset is hoztam:

GRECSÓ KRISZTIÁN: HOGY ILYEN SZÉP LEGYEN

Milyen gyanakvó a természet.

Retteg tőlünk, alábecsül.

 Hormonok mélyszántását rendeli

A lélek ép, épp barázdált redőin.

Azt hiszi, szükségünk van rá,

Hogy ilyen szép legyen.

Nem tűrnénk gyötrelmeit,

Botorkálnánk ágyához éjjel.

Az ösztönök mosolyát az arcra

Isten rajzolja egyetlen árkussal,

És a valóditól

Csak indulataiban különbözik.

Kell ez a sok illat?

Mire fel, hogy az apró állat,

Ki magáról sem tud,

Kinek még semmit sem

Jelent az emberi tudat

Bizonyítéka, a halál,

Önvédelemből alakoskodjon?

Ösztönök táncoltatják,

Akárha áttetsző élethuzalok

Cibálnák végtagjait.

A létezés bábja,

Azt sem tudja, kik vagyunk,

Hiányunk sem rettenti még.

Némi vér és hús,

Evés, alvás, zaklatott fájások üteme.

Hogy is dőlhetnénk be

Ennek a test-színháznak?

Miért is érezné azt

Két józan, összecsiszolódott ember,

Hogy egy harmadik előtt nem élt.

 

Egy korábbi Boggie Szobakoncerten, ahol a vendég ugyanúgy Grecsó Krisztián volt, máris résztvehetsz:

Az első hó

 

Ahogy kinézek az ablakon, havas háztetőket látok. Így gondolataim az első hó körül forognak.

A Nemzeti Sport weboldalán találtam egy érdekes írást, innen hoztam egy részletet:

„Nekem mindig is az első hó számított a tél hivatalos „megnyitójának.” Hiába csattogtak már augusztus végén a sílécek az ausztriai gleccserpályákon vagy az argentínai lejtőkön, az igazi tél akkor érkezett meg, amikor legalább Hargitafürdőn fehérbe burkolóztak a hegyek. ..

A koronavírus miatt a hüttéket persze az idén el kell kerülni. A korai kőkorszakból származó, sílécet használó embereket megjelenítő barlang-, illetve sziklarajzokon sem látni forraltborozó figurákat. Persze .. a hó és jég borította területeken elsősorban a mindennapi létfenntartáshoz kellettek ezek a csúszó közlekedési eszközök, de .. az emberbe kódolt versenyszellem meglehetősen hamar kitermelte az első viadalokat is. Hiszen azt sem tudhatjuk biztosan, hogy a hozzávetőlegesen tízezer esztendővel ezelőttire becsült kínai rajzok munkába siető síelő alakot ábrázolnak-e, vagy egy küzdelem résztvevőjét. A svájci, skandináviai vagy oroszországi leletek alapján a világ legöregebb korcsolyáit nagyjából 3000 évesre taksálhatjuk, amihez képest az első hollandiai versenyről tanúskodó híradás 1676-os datálása történelmi léptékben mérve szinte szót sem érdemel. Ha azonban a fejlődési ütemet nem az okostelefonok ritmusához viszonyítjuk, már helyükre is kerültek a dolgok.

A síléceknek nem feltétlenül sportcélú, de rendeltetésszerű használatára még korábbról ismerünk eseteket: a modern Svédország megalapítójaként, a svéd nép felszabadítójaként tekintett I. Gusztáv (Gustav Vasa) 1521-ben sítalpakon menekült Norvégiába az országot uralmuk alatt tartó dánok elől. A Vasaloppet néven ma már világhírű össznépi sífutással e sajátos símaratoni emléke előtt adózik az utókor. Maga a sí is norvég szó, eredetileg fahasábot, átvitt értelemben hótalpat, hókorcsolyát jelent. Ha azt is hozzáteszem, hogy az északi népek sítalpakon érkező istenségként képzelték el mitikus ősatyjukat, Nort, a kizárólag Észak-Európában ismert férfi síistenséget, „kollégája” Ull pedig nyolcvannál is több földrajzi hely névadója Norvégiában, közben kereszt- és családnévvé is nemesült, nos, akkor még kevésbé meglepők a fejlemények. …”

A cikk folytatását itt tudod elolvasni: Csinta Samu: Az első hó

Zárógondolatként is e cikk befejezését választottam:

„Csak a hóborította, szikrázó hegyek változatlanok. És a reményeink, amelyeket félig gondolatban mondunk el, ha odakinn borzongató szépséggel hull az első hó.”

Könyves Magazin

 

Egy könyvajánló oldalra invitállak, ahol naponta olvashatsz a könyves világ izgalmas és fontosabb eseményeiről és újdonságairól. 

Ez a KÖNYVES MAGAZIN, amely a Facebookon is elérhető. 

A mai legfrissebb hírek között pl. megjelent, hogy online elérhető a Paris Review című lap, amelynek a színház a központi témája.

A lapban Edward Hirsch így vall a költészet művészetéről: „Az írás kissé hasonlít a pszichoanalízishez. El kellene mennie oda, ahol ez pszichés gondot okoz. Suzan-Lori Parks a színház művészetéről vélekedik a következőképpen „Minden írás számomra kapcsolat. Nem érzem azt, hogy bárkivel bármit megtehetek, amit csak akarok..”

A lap új számában, egy csomó izgalmas írás mellett Dragomán György egy novellája is szerepel, pontosabban egy részlet a Máglyából.

Dragomán György 3. regénye, a Máglya, október elején jelent meg. 

A fülszöveg így kezdi az ismertetését:

“Mi történik, amikor egy ország felszabadul? Mindenki megkönnyebbül hirtelen, vagy cipeljük magunkkal a múltunk súlyát? Rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, ám az emlékei megmaradtak: a titkokra nem derült fény, a reflexek pedig tovább működnek. Az agresszió kitörni készül, mert a temetetlen múlt fájdalmasan eleven…”

Ízelítőül egy részletet máris olvashatsz az író weboldalán keresztül a regényből: A fürdőruha

És még egy videó, melyben szintén e regény a téma:

 

Karriertervezés

 

A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az őszi mini pályaorientációs programsorozata záró elemeként HOGYAN ÉPÍTHETJÜK A JÖVŐNKET? ONLINE KARRIERTERVEZŐ ELŐADÁST szervez 12. évfolyamos diákok részére 2020. DECEMBER 11-ÉN, 10.00-11.30 ÓRÁIG.

Az esemény elérhetősége: https://www.facebook.com/events/306076360560482/

 

Ma a karriertervezésbe merüljünk kicsit bele!

Mi is az egyéni karrierterv?

1.  Ismerd meg önmagad!
2.   Ismerd meg a lehetőségeidet!
3. Határozd meg a helyes irányt!
4. Tűzd ki a célt! 

1.     1.  lépés: Önelemzés, belső erőforrások és külső tényezők tisztázása:

-  Ki vagyok én? Mi a fontos számomra? Miben vagyok jó? Mi az, amit szeretek csinálni?

- Melyek a belső erőforrásaim? Tudásom, ismereteim, tapasztalataim (erősségeim, gyengeségeim)

- Külső tényezők: (pl. a család, ahová születettünk, a munkahely-változtatás: új szervezet, új lehetőségek.)

Mi motivál? Lehet a pénz, a kitüntetés, a dicséret, vagy a sikerélmény.

Mi a célkitűzésem? „Intellektuális gyarapodás”, „materiális gyarapodás” (új kocsi, új ház)

2.     2.  lépés – Jövőkép, életcélok megfogalmazása. 

M  Milyen szerepeket szeretnénk betölteni a jövőben? Ehhez: a választási alternatívák figyelembevétele, több tevékenység kipróbálása. Lista írása, amely elősegíti a választást.

3.     3.  lépés: Akcióterv készítése

Az akcióterv arra ad választ, hogy mit kell tennünk annak érdekében, hogy ezeket a célokat elérjük. A lista alapján fontossági sorrendet kell megállapítanunk. A lehetőségeink összhangban legyenek az érdeklődésünkkel! Csak abban lehetünk igazán jók, amit szeretünk csinálni. Információkat kell gyűjtenünk az irányvonallal kapcsolatban.

4.     4.  lépés – Megvalósítás.

A   Az  egyik legfontosabb közelebbi cél a mai világban az anyagi háttér, megfelelő életkörülmények megteremtése, amelyhez a számunkra megfelelő munkahely megtalálása elengedhetetlen. A világ körülöttünk gyorsan változik, amelyhez alkalmazkodnunk kell, ehhez szükséges a folyamatos tanulásra való hajlandóságunk. Forrás: karrierterv  

Kérdőívek

A Nemzeti Pályaorientációs Portált ajánlom, ahol kérdőív kitöltésére is van lehetőség a karrierhez való út megtalálásához!