Teleki Sámuel, a leghíresebb magyar
Afrika-kutató 1916-ban ezen a napon hunyt el. Nevét nemcsak a magyar tudományos
világ őrzi, de néhány általa először leírt növény, sőt egy vulkán is.
A kutató tekintélyes és gazdag erdélyi
nemesi családban született. Dédapja Erdély kancellárja, ötvenezer könyvet
számláló gyűjteményével alapította meg a
marosvásárhelyi Teleki Tékát. A család számos kutatót is adott az országnak,
akik közül csak az egyik Teleki Sámuel. A felfedező tanulmányait magánúton
végezte, középiskolai végzettségét a debreceni református kollégiumban kapta
meg, innen ment tovább Göttingenbe és Berlinbe. Állam és gazdaság-tudományi
szakra iratkozott be, de ásványtant, geológiát, földrajzot és csillagászatot is
tanult. Vizsgái után katonai pályára lépett, de családja hírneve és befolyása
bejuttatta őt a magyar parlamentbe is, ahol 1881-től egészen haláláig
képviselőként foglalt helyet.
Teleki expedíciójának egyik oka az
Osztrák-Magyar Monarchia gyarmatosítási kísérlete lehetett. Egy másik szerint
Teleki és Rudolf főherceg feleségének bizalmas kapcsolata szolgáltatott okot az
utazáshoz. De lehetséges, hogy a bécsi udvar akarta eltávolítani Rudolf mellől
Telekit, nehogy a főherceg túlságosan is megkedveljen egy „magyart.”
Kísérőjével 1886. november 29-én érkeztek
meg Zanzibár szigetére, ahol azonnal megkezdték a 3000 kilométeres út szervezését.
1887. február 4-én indultak útnak, tizenhét tonnányi felszereléssel és közel
négyszáz emberrel. A rakomány jelentős részét azok az ajándékok tették ki,
amelyekkel a helyi törzsek vezetőitől kívántak békét és szabad átvonulást
vásárolni.
 |
| Teleki vulkán |
1887 októberében értek el a Kenya-hegyhez,
amelyet Teleki megmászott, és 4680 méteren elérte a hóhatárt. A Baringo-tótól
az ismeretlen területek felé, északnak fordultak és a turkána nép földjén
találták meg a Nagira Mwaiten tavat, amelyet Teleki a főherceg tiszteletére
Rudolf-tónak (ma Turkana-tó) nevezett el. Az innen csupán öt kilométerre
található vulkán ma Teleki nevét őrzi.
A National Geographic cikkében bővebben olvashatsz a magyar Afrika kutatóról.
„A sötét kontinens, azon földrész, amely átkutatásának legtovább állott ellen, végre feltárta titkait, amelyeket oly gondosan meg tudott őrizni. Századunk dicsősége, hogy ezen szfinx le van győzve, hogy ő küldötte ki azon vándorokat, akiknek végre sikerült rejtélyeit megoldaniuk.”
A MEK-en keresztül, ha kedved van, máris olvashatod:
Teleki Sámuel gróf felfedező útja