Darwin: A fajok eredete

 „A túlélés nem a legerősebb, de nem is a legintelligensebb fajnak adatik meg, hanem annak, amelyik leginkább képes alkalmazkodni a változásokhoz.”

(Charles Darwin)

 Charles Darwin világhírű műve: A fajok eredete, melyben a brit tudós lefektette az evolúció és a természetes szelekció elméletének alapjait 1859. november 24-én jelent meg nyomtatásban A könyv, mely a földi élet sokszínűségét egyetlen közös ősre vezette vissza, 1872-ig összesen hat kiadást ért meg, a benne foglalt tézisekkel pedig a történelem egyik legnagyobb hatású alkotása lett. (Megjelenik A fajok eredete. In: Rubicon)

Darwint már az iskolában is élénken érdekelte a természetrajz. Hosszú sétákon behatóan megfigyelte környezetét, és közben növényeket gyűjtött. Gyakran merült el apja könyvtárának egy-egy kötetében. Orvosi tanulmányai idején vizsgálni kezdte a tengerparton található élőlényeket. A geológiában megismerkedett a neptunisták nézeteivel, hogy a Föld felszíni alakzatait a víz formázta, de hallott a plutonistákról is, akik szerint a változások mozgatóereje a hő volt.

Darwin az 1859-ben megjelent művében még nem használta az „evolúció” szót. Ezt először az 1871-ben megjelent Az ember származása és a nemi kiválasztás ímű könyvében használja. A széles körben elterjedt tévhittel ellentétben pedig a darwini evolúció nem foglalkozik az élet eredetével. (wikipedia)

Darwin monumentális műve másfél évszázad alatt semmit sem veszített az időszerűségéből. A művelt ember könyvespolcának szinte kötelező darabjaként még mindig az élő természettudományos műveltség fontos része. Sikerének titka egyrészt az, hogy a mű átfogó érveléssel mutatja meg az okokat, amelyek alapján a tudomány a fajok leszármazással való keletkezésére következtetett. Másrészt, ahogy Darwin maga mondja, a könyv ,….egyetlen hosszú gondolatmenet", olyan egymást támogató elemek láncolata, melyek földrajzi, geológiai, ásványtani, őslénytani, rendszertani, örökléstani, embriológiai és más részletekből állnak össze., az evolúció kérdését a mai napig izgalmassá és továbbgondolásra is érdemessé teszik.

 Az Élet és Tudomány egyik cikke felteszi a kérdést: Megoldódott Darwin dilemmája?

Ausztrál kutatóknak ugyanis elsőként sikerült megbecsülni az evolúciós fejlődés ütemének felgyorsulását a kambriumi (népesség)robbanás időszakában, amikor – legalábbis a fosszíliák tanúsága szerint – nagyon rövid, legfeljebb 20 millió évnyi idő alatt hirtelen új fajok sokasága jelent meg a Földön, köztük a ma is ismert fontosabb törzsek legtöbbjének első képviselői. Az 540 millió évvel ezelőtt kezdődött és 520 millió évvel ezelőttig tartó robbanásszerű fejlődés magának az evolúciós elmélet kiötlőjének is komoly gondot okozott, amely Darwin dilemmája néven híresült el, s az elmélet ellenfeleinek fő érveként szolgált. Az Adelaide-i Egyetemen kutató biológiaprofesszornak tanulmánya úgy tűnik, végre választ ad a kérdésre.

 A Magyar Elektronikus Könyvtáron keresztül akár a teljes művet is elovashatod:

CHARLES DARWIN: A FAJOK EREDETE

 

A könyv komédiája

 

Ráth-Végh István: A könyv komédiája című műve 1937-ben jelent meg eredetileg. A mű megismertet a művészet és tudomány kincseivel. Mesél a könyvről, amely több évezredes története során hű társa és kísérője volt az embernek. Megismerjük a leghíresebb könyveket, a legszebb kötésűeket, a legnagyobbakat a legkisebbeket. Megtudjuk hogy melyek voltak a leghíresebb sajtóhibák, a leghírhedtebb és legfurcsább témák, melyekről vaskos köteteket írtak.

Az író születése 150. évfordulója kapcsán az ADT adatbázisba invitállak el. Az Arcanum Digitális Tudománytárban múltunk legfontosabb nyomtatott forrásaiban (Újságok, tudományos folyóiratok, lexikonok, könyvek) kutakodhatunk.

Itt találtam rá az Új Szó 1961. 77. számában a Furcsaságok könyvekről és könyvgyűjtőkről című cikkre, amely Ráth-Végh István A könyv komédiája című könyvéből veszi az adatokat.

Mivel most nem tudod kikölcsönözni a kötetet könyvtárunkból, ezért itt próbálom az érdeklődésedet felkelteni, miről is olvashatsz a könyvben.

• -          Melyik a legrégibb könyv, amelyről eddig tudomásunk van? A párizsi Nemzeti könyvtár egy időszámításunk előtt 3350-ből származó papyrus-tekercset őriz. Egy francia orientalista bukkant rá egy thébai sírban. Felfedezőjéről nevezték el Prisse-papyrusnak. Azt mondják: ez a legrégibb könyv..
• 
  -          A legkisebb .. . A könyvnyomtatás feltalálása után mikroszkopikus kézírással parányi könyvecskéket alkottak, amelyeket kolibrikönyvek gyűjtőnéven ismerünk. A legelső kolibri-könyv 1490-ben készült.  A legtöbbet emlegetett kis könyv azonban a „modern idők" terméke. Padovában nyomták 1896-ban, és Galilei egyik levelét tartalmazza 208 oldalon. E könyv mérete 16,5 x 11 mm. A „padovai kolibri" sokáig úgy büszkélkedett, mint a világ legkisebb könyve. Ámde az oxfordi könyvtárat 1934-ben egy amerikai író olyan könyvvel lepte meg, amelynek hossza mindössze, 6,3, szélessége pedig 4,5 mm. Vörös marokénbőrbe kötötték s Omar Khayam verseit tartalmazza 34 oldalon. Súlya mindössze 0,64 gramm...
  
  
• -          A könyvek óriásaként (ebben az időben) azokat a könyveket emlegetik, amelyeket összesen 100 példányban „Az angol hősök Pantheonja" címmel 1832-ben nyomtak Londonban. Egy-egy ilyen kötet négy öl hosszú és 2 öl széles. Ha felnyitja az ember, féllábnyi díszes betűkkel az angol hősök neveit és életkorukat látja bennük feljegyezve.  
• -    A „szerelmesek"  - A könyvnek bódult szerelmesei körül valóságos legendák szövődtek. Richard Brung strassburgi nyelvész pl. nyomorba jutott s kénytelen volt könyvtárát elárvereztetni. Az árverés napján megeredtek a könnyei, s mire az utolsó kalapácsütés elhangzott, halálra sírta magát
• -           A világ legdrágább könyveként az 1455-ből származó úgynevezett negyvenkét-soros Gutemberg-bibliát tartják nyilván. Pergamenre nyomott példányáért egy gyűjtő 1926-ban 350 000 dollárt adott. A könyv-kincs a washingtoni kongresszusi könyvtár tulajdona.

                                                                Lapozz bele a Digitális Világkönyvtárban!....

Digitális Világkönyvtár

 

Edwin Hubble és a róla elnevezett távcső

 

Tegnap egy távoli, napsütötte szigetre látogattunk el, ma egy virtuális űrutazásra hívlak. Ma van ugyanis 131 éve, hogy megszületett Edwin Hubble amerikai csillagász. aki felfedezte, hogy a galaxisok nem a Tejútrendszer részei. Az elsők között érvelt amellett, hogy a távoli galaxisok vöröseltolódását a világegyetem tágulása okozza. Számos, addig mindössze „ködként" kezelt fényforrásról igazolta, hogy valójában galaxis. Rengeteg galaxis távolságát és tőlünk mért sebességét mérte meg, az adatok alapján megállapította, hogy a galaxisok minél távolabb vannak, annál nagyobb sebességgel távolodnak tőlünk. Ez a végül róla elnevezett törvény volt az Univerzum tágulásának első megfigyelési bizonyítéka, amely a mai legelfogadottabb Ősrobbanás-elmélet egyik alapjául szolgál. Hubble a modern idők egyik vezető csillagásza volt, róla nevezték el a Hubble űrtávcsövet. De nem csak kiváló csillagász, hanem első osztályú kosaras is volt; 1907-ben tagja volt a University of Chicago első bajnokcsapatának.

Szemezgessünk az űrtávcsőről szóló érdekességek közül:

• -         A Hubble végigfotózta az összes jelentősebb naprendszerbeli égitestet, a Vénuszt és a Holdat is, mindössze a Nap és a Merkúr maradt ki.
• -        Filmekben is felbukkan: a 2013-as Gravitáció című film elején a főszereplők az űrtávcső STS-157 jelű szervizmissziója során szenvednek balesetet. De megemlítik pl. 1991-es Csupasz Pisztoly 2 és 1/2-ben is.
• -      Az űrtávcső már túl van a 150 000. Föld körüli keringésén. Ez több, mint 6,5 milliárd km megtételét jelenti.
• -       A működéséhez szükséges energiát az egyenként 7,5 méter hosszú napelemtáblái révén nyeri, amelyek összesen 2800 W-ot termelnek.

Habár a HST kamerájának képét nem lehet valós időben nézni, de ezen a linken nyomon követhető, hogy épp milyen objektumot vizsgál az űrtávcső.  

További érdekességeket az alábbi cikkben olvashatsz még: 30 érdekesség a 30 éves Hubble-űrtávcsőről

Végül egy idézet Edwin Hubble-től:  (Forrás: https://quotepark.com/hu/szerzok/edwin-hubble/)

„Nem tudjuk, miért születünk a világra, de megpróbálhatjuk kideríteni, hogy milyen világ ez - legalábbis fizikai vonatkozásaiban.” 

 

Puerto Rico

 

Ma utazni hívlak egy mesés, napsütötte szigetre, ahol Kolumbusz második útja alkalmával 1493. november 19-én kötött ki, s az általa San Juan Bautista névre keresztelt sziget ekkor Spanyolország fennhatósága alá került. 1898-ban Spanyolország a spanyol–amerikai háború veszteseként kénytelen volt megválni a szigettől. Azóta az Amerikai Egyesült Államok birtoka.

Puerto Rico a Nagy-Antillák szigetvilágának legkeletebbre fekvő tagján található szigetország, 9104 négyzetkilométer területű, kb. 2,8 milliós lakosságú. Fővárosa San Juan.

A hivatalos nyelv a spanyol, de a lakosok többsége tud angolul. Államfője a mindenkori amerikai elnök, de a helyi kormányfő ellenőrzi igazán a sziget ügyeit.

Gazdag történelem és kultúra, kivételes ételek, érintetlen strandok, fenséges hegyek, kikapcsolódás, kaland - mindez egy napsütötte karibi paradicsomba csomagolva. Minden sarkon megtalálható az élet ünnepe, egy élénk kulturális élmény, a léleknek szánt étel és egy magával ragadó ritmus.

Puerto Rico-i származású drámaírók közé tartozik Lin-Manual Miranda, amerikai színész, énekes, rapper, zeneszerző, producer és dramaturg. Szélesebb körű elismerést kapott a Hamilton forgatókönyvének, zenéjének és dalszövegének megírásáért. A darab elnyerte a Dráma Pulitzer-díjat, a legjobb zenei színházi album Grammy-díját és rekord 16 Tony-díjra jelölték, melyből 11-et nyert, köztük a legjobb musicalt, a legjobb eredeti kottát és a legjobb könyvet. A musical Alexander Hamilton amerikai alapító atya történetét meséli el. Két felvonásban részletezi Hamilton életét, valamint azt, hogy különféle történelmi szereplők hogyan befolyásolták az életét, például George Washington és Thomas Jefferson volt elnökök  (Forrás:  https://hu.qaz.wiki/wiki/)

Akár nyelvgyakorlásként, ízelítő a darabból: 

Zrínyi Miklós

 

Pontosan 400 évvel ezelőtt született Zrínyi Miklós (1620–1664), aki 17. századi Magyar Királyság egyik legnagyobb formátumú főméltósága és politikusa, katonai gondolkodója és hadvezére, költője és írója volt. Az Országgyűlés tavalyi döntése alapján 2020-at Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánította.

1664. november 18-án, egy tragikus kimenetelű vadászaton vesztette életét gróf Zrínyi Miklós költő és hadvezér, akit a kursaneci erdő mélyén egy vadkan sebzett halálra. Balesetét kortársai és a későbbi generációk különféle összeesküvés-elméletekkel is magyarázták. Mindenféle legenda kapott szárnyra arról, hogy a bán esetleg Bécs cselszövésének áldozata lett.

A kursaneci erdei vadászaton nem csak egy politikusi és katonai karrier ért véget, hanem egy páratlan írói pályafutás is, mely során Zrínyi tollát előbb a művészet szépsége, majd a haza sorsa iránt érzett aggodalom vezette. A hadvezér lírai műfajokban kezdte meg alkotói munkásságát, számos szerelmes verset írt például múzsája, Draskovich Eusebia számára. 1645-től pedig hároméves munkával papírra vetette Szigeti veszedelem című eposzát, amiben dédapjának, a Szigetvárnál 1566-ban elesett hős Zrínyi Miklósnak állított emléket. A költeményt, melyet példaképül szánt a végvári vitézek számára, később olyan hadászattal és politikával foglalkozó művek követték, mint a Tábori kis tracta, a Vitéz hadnagy, vagy az Az török áfium ellen való orvosság, melyekben Zrínyi az állandó magyar hadsereg felállítása és ezáltal az ország önerőből való felszabadítása mellett tört lándzsát, miközben részletesen kifejtette modernizációs és hadszervezési programját. A Zrínyi Miklós haláláról című cikket a Rubicononline-ról ajánlom: Zrínyi halála

Zrínyit egyrészt magukénak tudják-tudták érezni magyar, horvát vagy akár osztrák birodalmi patrióták, nagyra értékelték magyar és horvát nemzeti romantikusok, magyar revizionisták és meggyőződéses kommunisták, másrészt vizsgálják évtizedek óta magyar, horvát, német és olasz irodalmárok, történészek, hadtudósok, filozófusok és művészettörténészek. A MTA weboldalán Pálffy Géza : Több ország szolgálatában – a politikus, katona és költő-író  Zrínyi Miklós identitásai című cikkében  erre próbál választ keresni Zrínyi lojalitásainak és identitásainak eredve nyomába.

Ma egy virtuális tárlatvezetésre hívlak a szigetvári Zrínyi várba: 

Csokonai Vitéz Mihály

 
1773-ban ezen a napon született meg Debrecenben Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodás irodalmának egyik legjelentősebb képviselője.

Legismertebb arcképéről prémes magyar mentébe öltözött, nagy szemű, nyílt tekintetű férfi néz ránk. Aki ezt a képet rézbe metszette, sohasem látta a költőt. A rajz, melynek alapján dolgozott, az is Csokonai halála után, emlékezetből készült. Jogosan kérdezhetjük: milyen volt Csokonai igazi arca?

Az igazi arcot nem a képek és szobrok, hanem a költő versei, levelei és egyéb írásai őrzik. Belőlük megtudhatjuk, hogy a prémes mente bizony hitelbe készült, esetleg nem is a sajátja volt, kölcsönkérte valakitől. Belőlük korának egyik legmodernebb emberével és legnagyobb magyar költőjével ismerkedhetünk meg…

Nehéz, de csodálatos korszakban született. Szegénységben, tudatlanságban élő milliók várták a jobb, emberibb világot. Hitték, hogy eljön, mert minél sötétebb az éjszaka, annál közelebb a hajnal. A legjobbak, a legélesebb szeműek látták már a pirkadatot, a „nyájas égi jelet”, mely „megvilágosítja földünket”, a „megrögzött vak homályt széljeszti”, ahogyan Csokonai Magyar! hajnal hasad! című versében olvashatjuk. 

Életét tovább olvashatod innen: Így élt Csokonai Vitéz Mihály

A MEK segítségével bármely verséhez is hozzáférünk: Csokonai Vitéz Mihály összes költeményei

Ha pedig verselemzésre van szükséged, kattints: Magyar irodalomtörténet

Legismertebb versét (A reményhez) megzenésítve a YouTube-ról ajánlom:

Ma van A magyar nyelv napja

Az európai népek külön napot szentelnek a naptárban nyelvüknek, azt a napot, amely  meghatározó jelentőségű kultúrájukban: az angolok április 23-át, William Shakespeare halálának napját, az oroszok június 6-át, Alexander Puskin születésének napját. A magyar országgyűlés 2011. szeptember 26-án a magyar nyelv napjává november 13-át nyilvánította. Ez a nap az 1844. évi II. törvénycikk elfogadásának időpontja, amelyaz állami és a hivatalos ügyek intézésében, valamint a magyar iskolákban használandó tanítási nyelvként a magyar nyelvet határozta meg.

Kosztolányi Dezső a következőt írta: „Magyarul: Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magyar vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatok meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok.” (Ábécé a nyelvről és a lélekről)

Nemes Nagy Ágnes költőként teszi fel a kérdést: „De hát miért is van annyiféle nyelv a világon? A költő csak néz és csodálkozik. Nem, nem gondol a nyelvek kialakulásának oly homályos őstörténetére (vagy élettanára? lélektanára, filozófiájára?), csak a saját mesterségére gondol. Hiszen ő – a versíró – érzi legerősebben a nyelvvel élők között egy-egy kifejezés másképp-nem-lehet-jét, mozdíthatatlan evidenciáját, szavakba horgonyzottságát. Mindig újra kínos tapasztalat rájönnie, hogy a költői evidencia anyanyelvi határig tart. Mért is hívhatják az asztalt table-nak, ha asztalnak hívják? Mért hívhatják másképp a hattyút, a vért, a jobbra csavaró borkősavat? Hány nyelv férhet el az emberiség tudatában? Vagy ne kérdezzük ezt? Ne kérdezzük, hogy hány angyal férhet el egy tű hegyén? „ (Anyanyelv)

Végül Sütő Andrást idézem: „ Ha szavainak számát nézem: Arany János Nagyszalontán állítólag huszonháromezret kapott; szegényebb házból József Attila majdnem ugyanannyit. El is számolt vele mindkettő becsületesen. Az utolsó névelőig. Azzal is, ami egyiknek a torkában rekedt, másiknak a vérébe fulladt a vonatkerekek alatt. Engedjétek hozzám jönni a szavakat…”

Forrás: Jeles napok