Holokauszt

2001 óta minden évben április 16-án tartjuk a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.

A NEMZETI ÜNNEPEK ÉS EMLÉKNAPOK Facebook-oldalán és YouTube csatornáján tegnaptól az emléknaphoz kötődően elérhető  többek között: Németh Linda és Jakab Attila, a Holokauszt Emlékközpont történészeinek összefoglalója az emléknapról és a múzeumról; Mezei Mónika tanárnő rendkívüli történelemórája a magyar holokauszt emlékezetéről, vagy Klacsman Borbála történész beszélgetése Fahidi Éva írónővel, színésznővel, holokauszt-túlélővel. 

Április 16 és 23. között közzétételük alapján megtekinthető a SAUL FIA

Április 16 és 30 között pedig a Jób lázadása, valamint a SORSTALANSÁG.

A holokauszt szellemi veszteségeinek egyike RADNÓTI MIKLÓS. A harmincas évek végének, negyvenes évek elejének egyre nyomasztóbb, antiszemita légkörében is megpróbálta megőrizni méltóságát, továbbra is írt. Nem volt hajlandó elfogadni a bélyeget. "Zsidóságomat sohase tagadtam meg, írta 1942-ben. Magyar költő vagyok,...s nem érdekel..., hogy mi a véleménye erről a mindenkori miniszterelnöknek...Ezek kitagadhatnak, befogadhatnak, az én 'nemzetem' nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars büdös zsidó, hazám tájai kinyílnak előttem, a bokor nem tép rajtam külön nagyobbat mint máson, a fa nem ágaskodik lábujjhegyre, hogy ne érjem el a gyümölcsét. Ha ilyesmit tapasztalnék - megölném magam, mert másként, mint élek, élni nem tudok, s mást hinni és másképp gondolkodni sem." http://www.holokausztmagyarorszagon.hu

Radnóti Miklóst a bori munkatáborból hajtották nyugat felé, majd a Győr melletti Abda község határában 21 társával együtt kivégezték. 1946-os exhumálásakor találták meg a zsebében noteszét utolsó verseivel, melyek előrevetítették végzetét: „Tarkólövés. – Így végzed hát te is…” (Negyedik razglednica). Lapozgassunk a BORI NOTESZ  teljes facsimiléjében, ahol minden oldal alatt olvashatjuk a versnek a modern kiadásban szereplő szövegét.

Költészet napjára

Néhány nappal ezelőtt, április 11-én, a tavaszi szünet idején ünnepelhettük József Attila születésnapján a költészet napját.
Ezért ma két József Attila verssel jelentkezem. Az egyik mi más is lehetne, mint a Tavasz van. Hiszen a természet nem vesz tudomást a vírusról, ami bezárt bennünket, csak rövid időre engedi láttatni a az élet megújulását, tündöklését.

Költőnk Tiszta szívvel című versét Antonio Banderas előadásában spanyolul hallhatjuk, közben persze magyarul olvasva a művet.

Forrás mindkét esetben: youtube.com

Húsvét

A tavaszi szünet előtt egy utazásra hívlak. A húsvétot ünnepeljük néhány nap múlva, így a Húsvét-szigetre esett a választásom.

A Húsvét-sziget a Csendes-óceán délkeleti részén, Óceánia területén található (rapanui nyelven Rapa Nui), főleg a rajta fennmaradt mintegy 900 monumentális kőszobor (moai) révén híres. A lenyűgöző sziget néprajzilag Polinézia része, jogilag Chile tartománya 1888 óta. Nevét Jakob Roggeveen holland tengerészkapitánytól kapta, aki 1722-ben húsvét vasárnapján fedezte fel.

A vulkanikus kőzetből kivájt, legendás szobrokat a 12. és a 16. század között készítették a polinéziai őslakosok. A kutatók úgy vélik, az ősök képmásai lehettek. Minden alkalommal, mikor a törzs egy fontos tagja meghalt, egy újabb szobrot emeltek a sziget lakói. A 887 monolit mind a parton, vagy a parthoz közel áll, a szigetet őrizve. A legnagyobb, „Paro” nevű fej tíz méternél is magasabb, és nyolcvan tonnát nyom. Részletesebben:

https://www.erdekesvilag.hu/a-husvet-sziget-legendas-szobrai-es-ami-alattuk-rejtozik/

És egy újabb weblap ajánló sem maradhat el. A hatalmas kőfejek elhelyezkedésének rejtélyét vajon hogyan fejtették meg a kutatók?

Cikk a Múlt-kor történelmi Magazinban

A tavaszi szünetre pedigJuhász Gyula: Húsvétra című versével köszönök el  és kívánok kellemes ünnepeket!

Tóték

Ma az egyik kötelező irodalom körül bolyongunk.
Örkény István drámáját olvasni a blog linkje segítségével már régóta lehet. De hol is kereshetünk még a műre, illetve szerzőjére? Elektronikus könyvtárba indulunk.

A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) 1998 tavaszán jött létre. Küldetése a legújabb kori és kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak átmentése a digitális korba, értékeinek megőrzésével, közvetítésével és népszerűsítésével.

A digitális könyvtár teljes életművekből épül fel. A DIA révén a kortárs magyar irodalom alkotásainak egyre bővülő köre, egységes adatbázisban, ingyenesen érhető el és ismerhető meg.

Örkény Istvánt a Digitális Irodalmi Akadémia 2014. szeptember 18-i ülésén választották a testület posztumusz tagjává.

A DIA oldalán megismerhetjük életrajzát, nemcsak olvashatjuk, de kereshetünk is digitalizált műveiben: Örkény István

A múltkor a Weöres Színház előadására invitáltalak. Most Örkény kapcsán a Szegedi Nemzeti Színház előadását ajánlom. Április 1-től 2 hétig megtekinthető feldolgozásukban a Tóték című tragigroteszk 2018. október 17-i előadásának felvétele.

Helytörténet

Ma Nagy Marcellnek, iskolánk 11/A osztályos, automatikai technikusnak tanuló diákjának gratulálok, aki a Magyar Hadtudományi Társaság A Hadtudomány Ifjú Tudósa pályázatán első helyezést ért el. Az én katonai példaképem témájú dolgozatában Hollán Ernő életét és tevékenységét dolgozta fel. A Vas Népében, illetve elektronikusan a vaol.hu oldalán olvashatunk róla:

Vas Népe cikk

Hollán Ernő városunk, Szombathely szülötte, akadémikus, hadmérnök, az MTA hadtudományi Bizottságának első elnöke, mind írásaival, mind közéleti tevékenységével sokat tett a magyar hadtudomány fejlődéséért. Az 1848-49-es szabadságharc idején a stratégiai fontosságú Pétervárad erődítési igazgatója volt. Erődítési munkálatainak köszönhetően a vár egészen a szabadságharc bukásáig kitartott. A bukás után visszatért városunkba, ahol rendőri felügyelet mellett a civil mérnökként tevékenykedett. 1867-től három évig a közlekedési minisztérium államtitkáraként az ország vasúthálózatának fejlesztésével foglalkozott. (https://cultura.hu/aktualis/hollan-erno-tortenete/)

Mikszáth Kálmán Cikkek és karcolatok című művében megismerhetjük államtitkárrá kinevezésének a történetét:

Mikszáth Kámán: Cikkek és karcolatok II.

Amennyiben a jelenlegi és történeti Vas megye történelmére, társadalmára, földrajzára, gazdaságára, kultúrájára és személyiségeire vonatkozó cikkeket, tanulmányokat keresünk, nagy segítség számunkra a Berzsenyi Dániel Könyvtár HELYISMERETI ADATBÁZIS-a:

Helyismeretei adatbázis

Káldy Lajos

Sok sok évvel ezelőtt iskolánkban tanított Káldy Lajos, aki a varázslatos szépségű magyar táj festőjének nevezi magát és akinek tegnap volt a 98. születésnapja. Puskás Galériánkban is többször volt kiállítása, de festményeit az interneten is megtekinthetjük. Amikor nálunk járt, mindig a festés iránti elkötelezettség és az élet szeretete áradt a szavaiból.
E sorokkal kívánok én is boldog születésnapot  neki és hogy e vírusterhes időben se veszítse el kedvét és alkosson addig, amíg csak ereje engedi.

Ahol, ha nem is virtuálisan, de az életművében csemegézhetünk és az életrajzát olvashatjuk:

Káldy Lajos weboldal

A Youtube-on pedig Miért szép címmel megtekinthetjük a vele készített filmet:

Hangoskönyvek

Ma még maradjunk a hangoskönyveknél. Egy újabb adatbázisra, elektronikus könyvtárra hívom fel a figyelmet.

Az MTVA Archívuma hangarchívumából több száz hangoskönyvet és komolyzenei művet tett online szabadon elérhetővé. A választékban szerepelnek kötelező és ajánlott olvasmányok, rádiójátékok, mesék, komolyzenei művek egyaránt. Meghallgathatjuk többek között az alábbiakat:  Ábel a rengetegben, Édes Anna,  Rómeó és Júlia, Sorstalanság, Árvácska, vagy a Rejtő több művét is. Kattints és kutakodj itt:

https://archivum.mtva.hu/radio/