„A
lángelme egy százalék ihlet és kilencvenkilenc százalék veríték."
1093 bejelentett találmány, napi 18 óra
munka, 25 milliárd dolláros haszon az emberiségnek, 19 világcég alapítás –
röviden ez jellemzi minden idők egyik legnagyobb, legismertebb és
legtermékenyebb feltalálóját, Thomas Alva Edisont. (mult-kor.hu)
Egy poggyászkocsiban laboratóriumot is
berendezett magának, de amikor kísérletezés közben felgyújtotta a szerelvényt,
rövid úton kidobták.
Első szabadalmát 22 évesen adta be:
elektronikus szavazatszámlálóját azonban még sokáig nem használták, a bostoni politikusok
jobban bíztak a kézfeltartásban. Ezután New Yorkba ment szerencsét próbálni.
Távíró szerkezetének továbbfejlesztéséért egy tőzsdecég 40 000 dollárt
fizetett, mivel a „gold printer” jelentős előnyhöz juttatta őket a tőzsdepiacon
a versenytársakkal szemben.
1878-ban kezdett el a szénszálas villamos
izzólámpával foglalkozni, amelynek előállításával már sokan próbálkoztak,
hiába. Kezdetben platinaszállal kísérletezett - de csak az alapanyag 50 ezer
dollárjába került évente -, mígnem rájött, hogy alkalmasabb a szén. 1879
karácsonyán aztán kigyúltak a lámpák a laboratórium körüli parkban, és a sajtó
"Arkhimédész óta a legnagyobb feltalálóként" ünnepelte Edisont.
Találmányának kiaknázására vállalatot
alapított, az idők során ebből nőtt ki a General Electric Corporation.
Hamarosan megépítette a világ első villamos erőművét is, az ő érdeme továbbá az
első élvezhető minőségű mozgóképvetítő berendezés.
Cége készítette az első cselekményes
filmet is A nagy vonatrablás címmel. Barátja és csodálója volt az autógyáros
Henry Ford, az ő kérésére tervezett akkumulátort a T-modell elektromos
önindítójához.
Nevéhez csak egyetlen valóban tudományos
felfedezés fűződik: az Edison-jelenség, a termikus emisszió csak évtizedekkel
később, az elektroncsövek megalkotásában vált fontossá.
Kedvelte a nyilvánosságot és a szereplést, de sohasem tanulta meg a társasági viselkedést. Még életében legendává vált, a megvalósult amerikai álom: a szegény fiú, aki önerejéből lett sikeres és gazdag. (mult-kor.hu)
A Magyar Nemzeti Digitális Archívumból
ajánlom az alábbi könyvet:
![]() |
Horváth Árpád: Edison |
„A fáradhatatlanul kutató, soha megpihenni nem tudó emberi elme megtalálta a módot, mellyel a különben megközelithetlen „nap“ fényét is túlszárnyalhatja, mellyel sötét égből tündér fényt varázsolhat, éjjelből nappalt alkotott magának. S mindezeket a halhatatlan vívmányokat eléri a természet titkaiból ellesett és onnan megfejtett - villamossággal.” -. A MaNDA oldaláról a világítástechnika fejlődéstörténetének világába is eljuthatunk, adatbázisuk archív fotói segítségével.