„Az
idő múlhat, a szépség és a jóság, a szeretet és az igazság nem múlik el az
évszakokkal, nem múlik el az emberekkel, hanem örökös, mint a testetlen
valóság, s ezekből annyit kap mindenki, amennyit megérdemel.” (Tüskevár)
A Vukot láttuk a tévében vagy moziban, a
Tüskevártól pedig gyerekek generációinak jött meg a kedve horgászni, ha már
rákászni nem lehetett. Ahogy Fekete István a természetről írt, egyszerre tette
örök érvényű, napjainkban pedig különösen aktuális íróvá. Ma 121 éve született,
a magyar ifjúsági és állatregények koronázatlan királya, a természettel együtt
élő és érző, annak titkait jól ismerő szerzőnk.
„Ha majd az Időben eljön az a korszak,
amikor az ember minden barlangot szétrobbantott, amit valami célra fel nem
használhatott, és minden öreg fát már régen kivágatott, akkor már késő lesz
siránkozni a megbillent természeti egyensúlyon, amelyet helyreállítani sem
atombombával, sem mindentudó elektronikus gépekkel nem lehet.” Írja Fekete
István először 1966-ban megjelent, Hú című regényében. Ezt Fekete bő ötven
évvel ezelőtt vetette papírra, mára pedig napjaink egyik legfontosabb, ha nem a
legfontosabb feladata, hogy felkészüljünk a klímaváltozással járó természeti,
társadalmi és gazdasági problémák kezelésére.
Fekete hitte és vallotta, hogy a természet
mindenek fölött áll, törvényeit nem szabad megbolygatni, és akár fájdalmak árán
is meg kell őrizni.
Még diákéveiben, mint oly sok kamasz, ő is
verselgetett, rövidebb prózával kísérletezett, de kiforrott, egyéni stílusú
íróvá a későbbi években érett. Szenvedélyes vadász és erdőjáró volt,
vadászattal kapcsolatos cikkeit 1933-tól a Kittenberger Kálmán szerkesztette
Nimród közölte. 1936-tól az Új időkben jelentek meg novellái. 1937-ben A
koppányi aga testamentuma című regényével megnyerte a Gárdonyi Géza Társaság
regénypályázatának első díját. A második világháború után a
nélkülözés évei köszöntöttek rá, alkalmi munkákból jutott némi jövedelemhez,
volt uszálykísérő, patkányirtó, napszámos. 1955-ben tért vissza az irodalomba,
Halászat című munkáját tankönyvként adták ki, majd előbb a Kele, később a Lutra
című regényeket jelentette meg a Magvető Kiadó. 1957-től sorra aratnak sikert
máig is népszerű ifjúsági regényei: Bogáncs, Tüskevár, Téli berek, Hu, Vuk,
Kittenberger Kálmán élete.
1960-ban a Tüskevárért, amelyből remek
tévésorozat is készült, József Attila-díjat kapott. A hatvanas évek közepétől
háromkötetesre tervezett önéletírásán dolgozott, melyből 1965-ben megjelent a
Csend, s 1970-ben elkészült a Ballagó idő is. Többre már sem ideje, sem ereje
nem maradt:
1987-ben alakult meg a nevét viselő Irodalmi Társaság, amely Fekete István irodalom- és természetszerető hagyományainak ápolását és folytatását tekinti fő feladatának. 2014-ben pedig Keszthelyen megnyílt Fekete István-emlékszoba és a Tüskevár panoptikum. (hvg.hu/kultura)
Most pedig kipróbálhatod, könnyedén ki tudsz-e tölteni egy Fekete Istvánnal kapcsolatos kvízt! Vagy mégsem? Lássuk a medvét! Azt hiszem medvéről nem is írt soha Fekete István! Akkor lássuk a sok többi állatot! KVÍZ