Az 1831-ben megjelent huszonhat oldalas, röviden Appendix címmel emlegetett művében
(mely atyja, Bolyai Farkas kétkötetes monumentális összefoglaló munkája, a Tentamen első kötete függelékeként jelent meg) korszakalkotó eredményt ért el, létrehozta az ún. nemeuklideszi geometriát. Bolyai megtörte az euklideszi geometria egyeduralmát, felszabadította az utat az emberi gondolkodás előtt a tér másként való felfogása számára. Egyben utat nyitott a huszadik század fizikai elméletei előtt, melyek világképünket gyökeresen megváltoztatták. Bolyai a matematikatörténet egészét jelentős mértékben alakította az axiomatikus gondolkodás terén elért eredményei révén. A modern matematika tizenkilencedik és huszadik században bekövetkezett fejlődése nagymértékben köszönhető Bolyai János munkásságának.
Bolyai Jánosig a geometria a körülöttünk lévő valóságot írta le,
attól elválaszthatatlan volt. Pont, egyenes, sík az volt, amit a szemléletünk nagy erővel ránk kényszerít. Bolyai a geometriát az absztrakt elméletek világába helyezte át. Megmutatta, hogy logikailag egynél több geometria is lehetséges. Ahogy 1823. november 3-án Temesvárról apjának írta: ,,a semmiből egy ujj, más világot teremtettem''. Egy elgondolt világot, természetesen.
Bolyai levelének emlékére Temesváron
emlékművet is avattak, 1993. november 3-án.
Az MTA a két Bolyai tiszteletére 1903-ban ötévenként kiadandó Bolyai-díjat alapított a bárhol és bármely nyelven megjelent legkiválóbb matematikai mű jutalmazására.
Életéről és munkásságáról A múlt magyar tudósai és Prékopa András: Bolyai János forradalma című cikkekben olvashatsz bővebben.
Németh László drámáját a Digitális Irodalmi Akadémia oldaláról máris olvashatod: A két Bolyai
Babits Mihály verse Bolyai címmel 1911-ben, a Nyugat szeptemberi számában jelent meg:
![]() |
Temesvár: Bolyai emlékmű |
"Semmiből egy uj, más világot teremtettem.“