Bolyai János

 

„Semmit se szeressek félig csinálni, vagyis a tökély előtt megelégedni. Az ember akkor ember, ha az összes választási lehetőség közül a legnehezebbet választja.”

 Minden idők egyik legeredetibb gondolkodású matematikusa, a magyar tudomány legnagyobb alakja, sokak szerint a geometria Kopernikusza, Bolyai Farkas fia, Bolyai János 218 évvel ezelőtt született Kolozsváron. Tanulmányait kezdetben kizárólag apja irányította. Rendkívüli képességei már gyermekkorában megmutatkoztak. 12 éves korában lett a marosvásárhelyi kollégium tanulója, 15 éves korában befejezte kollégiumi tanulmányait. 1818-ban apja birtokos barátainak támogatásával beiratkozott a bécsi hadmérnöki karra, ahol feltűnt matematikai és zenei tehetségével. Itt már rendszeresen foglalkozott matematikai kutatásokkal.

Az 1831-ben megjelent huszonhat oldalas, röviden Appendix címmel emlegetett művében 

(mely atyja, Bolyai Farkas kétkötetes monumentális összefoglaló munkája, a Tentamen első kötete függelékeként jelent meg) korszakalkotó eredményt ért el, létrehozta az ún. nemeuklideszi geometriát. Bolyai megtörte az euklideszi geometria egyeduralmát, felszabadította az utat az emberi gondolkodás előtt a tér másként való felfogása számára. Egyben utat nyitott a huszadik század fizikai elméletei előtt, melyek világképünket gyökeresen megváltoztatták. Bolyai a matematikatörténet egészét jelentős mértékben alakította az axiomatikus gondolkodás terén elért eredményei révén. A modern matematika tizenkilencedik és huszadik században bekövetkezett fejlődése nagymértékben köszönhető Bolyai János munkásságának.

Bolyai Jánosig a geometria a körülöttünk lévő valóságot írta le,

attól elválaszthatatlan volt. Pont, egyenes, sík az volt, amit a szemléletünk nagy erővel ránk kényszerít. Bolyai a geometriát az absztrakt elméletek világába helyezte át. Megmutatta, hogy logikailag egynél több geometria is lehetséges. Ahogy 1823. november 3-án Temesvárról apjának írta: ,,a semmiből egy ujj, más világot teremtettem''. Egy elgondolt világot, természetesen.

Bolyai levelének emlékére Temesváron emlékművet is avattak, 1993. november 3-án.

Az MTA a két Bolyai tiszteletére 1903-ban ötévenként kiadandó Bolyai-díjat alapított a bárhol és bármely nyelven megjelent legkiválóbb matematikai mű jutalmazására. 

Életéről és munkásságáról   A múlt magyar tudósai és  Prékopa András: Bolyai János forradalma című cikkekben olvashatsz bővebben.

 Életéről szépirodalmi művek is születtek.

Németh László  drámáját a Digitális Irodalmi Akadémia oldaláról máris olvashatod: A két Bolyai

Babits Mihály verse Bolyai címmel 1911-ben, a Nyugat szeptemberi számában jelent meg: 

Temesvár: Bolyai emlékmű

"Semmiből egy uj, más világot teremtettem.“        

Bolyai János levele atyjához.

Isten elménket bezárta a térbe

Szegény elménk e térben rab maradt:

a kapzsi villamölyv, a gondolat,

gyémántkorlátját még csak el sem érte.

Én, boldogolván azt a madarat

ki kalitjából legalább kilátott,

a semmiből alkottam uj világot,

mint pókhálóból sző kötélt a rab.

Uj törvényekkel, túl a szűk egen,

uj végtelent nyitottam én eszemnek;

király gyanánt, túl minden képzeten

kirabolván kincsét a képtelennek

nevetlek, mint Istennel osztozó,

vén Euklides, rab törvényhozó.