A nyárnak, a vakációnak vége. Már túl vagyunk a nyaraláson, elkezdődött az
új tanév. Vannak azonban olyan helyek és épületek, amiket mindenféleképpen meg
kell csodálnunk, ha lehetőségünk nyílik rá. Most hidakat szeretnék megmutatni. Elképesztő
alakzatokat képesek a tervezők alkotni, nekünk pedig csak gyönyörködnünk kell
bennük, vagy éppen ha arra járunk, akkor átgyalogolni rajtuk. Talán a következő
nyáron?
Bámulatos hidak
Ha már hidakról van szó, olvassátok el a következő szép verset is:
Húsz éves voltam és egy éjjel
tíz óra tájt, színház után
a nyári csillagokra nézve
haladtam által a Dunán,
köröttem minden oly csodás volt,
a híd, hegy tűzzáporba lángolt,
alant zokogtak a habok,
s egy téveteg hajó a vízben
hintázva ballagott.
tíz óra tájt, színház után
a nyári csillagokra nézve
haladtam által a Dunán,
köröttem minden oly csodás volt,
a híd, hegy tűzzáporba lángolt,
alant zokogtak a habok,
s egy téveteg hajó a vízben
hintázva ballagott.
És én megálltam álmodozva
a lüktető mélység felett,
fejem a hídkarfára nyomtam,
szájam sirástól reszketett.
Szellő bujálkodott a habbal,
beszélt a víz susogva, halkal,
titokzatos, bús volt az éj,
s a selymes és szagos víz árja
hullámos, tiszta, mély.
a lüktető mélység felett,
fejem a hídkarfára nyomtam,
szájam sirástól reszketett.
Szellő bujálkodott a habbal,
beszélt a víz susogva, halkal,
titokzatos, bús volt az éj,
s a selymes és szagos víz árja
hullámos, tiszta, mély.
Ma is emlékezem az éjre,
üres vágyódással tele,
egy céltalan nap tompa éjén
bámultam a vizekre le.
Jöttek hajók zord lángtaréjjal,
hullám feszült fel, mint setét fal,
eltünt a hab, el a hajó,
sóhaj vonaglott a setétben:
a perc oly illanó.
üres vágyódással tele,
egy céltalan nap tompa éjén
bámultam a vizekre le.
Jöttek hajók zord lángtaréjjal,
hullám feszült fel, mint setét fal,
eltünt a hab, el a hajó,
sóhaj vonaglott a setétben:
a perc oly illanó.
S miért, miért nem? sirni kezdtem,
agyamba nyilalt, hogyha majd
egyszer letörve, elfakulva,
az aggkor nyugalomra hajt,
gondolok-e a titkos éjre,
s elém tünik-e majd igézve
e híd, e hab, e tűz-virág,
s az éj, amelyre a sugár szőtt
vörös lángpántlikát?
agyamba nyilalt, hogyha majd
egyszer letörve, elfakulva,
az aggkor nyugalomra hajt,
gondolok-e a titkos éjre,
s elém tünik-e majd igézve
e híd, e hab, e tűz-virág,
s az éj, amelyre a sugár szőtt
vörös lángpántlikát?
S hogy érzem akkor ezt az éjet?
megrogyva, búsan, társtalan?
S mint látom a híd-bolton álló
huszéves ifjut, enmagam?
Sirok, avagy csak ámulok tán
a könnyü perc hamar lefolytán?
Vagy tördelem eres kezem,
s a habzenére, lángözönre
nem is emlékezem?
megrogyva, búsan, társtalan?
S mint látom a híd-bolton álló
huszéves ifjut, enmagam?
Sirok, avagy csak ámulok tán
a könnyü perc hamar lefolytán?
Vagy tördelem eres kezem,
s a habzenére, lángözönre
nem is emlékezem?
Ki tudja... Mostan is gyakorta
úgy rémlik, mint egy költemény
az én sirásos, nyári éjem,
az én könnyes álom-regém.
Olyan, mint egy ezüstös álom,
mely ifjan hull a sírba le,
úgy rémlik, mint egy költemény
az én sirásos, nyári éjem,
az én könnyes álom-regém.
Olyan, mint egy ezüstös álom,
mely ifjan hull a sírba le,
s ma sem tudom, hogy az az ifjú
Én voltam-e?...
Én voltam-e?...
Persze
nem maradhat el az ajánló lista könyvtárunkból, nem csak szó szerinti hidak
témakörében:
Ø Bereményi
Géza [forgatókönyv] [rendező]* : A hídember [elektronikus dok.] . - [Bp.] :
Film- Art Stúdió., [200?] . - 1 DVD (145 min) : színes, hg. (szj.:791 cutter:B
54)
Ø Gáll
Imre* : A régi magyar hidak . - Bp. : Műszaki Kiadó, 1970 . - 271 p. :
illusztr. (szj.:725 cutter:G21)
Ø Horváth
Árpád* : Utak, hidak, vasutak . - Bp. : Zrínyi K., 1970 . - 242. p (szj.:625 cutter:H 84)
Ø Köthe,
Rainer* : Hidak . - Budapest : Tessloff és Babilon, 1997 cop. 1993 . - 48 p. :
ill., színes (szj.:725 cutter:K 91)
Ø Oscar
- díj : Híd a Kwai folyón : [elektronikus dokumentum] : Bp. : Warner Home
Video, 2004 . - 2 DVD (155 min) : szín,
hg. (szj.:791 cutter:O 79)